Az 1975. november 11–12-én megtartott X. Kongresszus beszámoló jelentéséből nyomon követhetjük, mik valósultak meg a tervekből. Az 1971 és 1975 közötti időszakban a szakszervezet három postaszintű szervezésben működött közre. 1972-ben került sor az irányítószám-rendszer bevezetésére: „A szakszervezeti szervek felhívták a figyelmet, hogy az irányítószám-rendszer bevezetéséhez szükséges belső előfeltételek megteremtéséről nem mindenütt gondoskodtak, így kezdetben a dolgozók munkakörülményeiben kedvezőtlen hatások is érvényesültek.”A második fontos postai célkitűzés a Magyar Posta felső- és középfokú új igazgatási szervezetének kialakítása volt, melynek tervezetét valamennyi területi szakszervezeti tanács véleményezte. A beérkezett javaslatokat összegezve a szakszervezet elnöksége állásfoglalást adott ki, amely szerint: „rendezni kell a még megoldatlan hatásköri kérdéseket és erőteljesebben biztosítani kell a gazdasági erőforrásoknak a Posta érdekeit jobban figyelembe vevő felhasználását .”A két kongreszszus közötti időszak harmadik fontos eseménye a 44 órás munkahét bevezetése volt: „a mintegy 1 361 000 óra munkaidôalap kiesését hatékony szervezési intézkedésekkel kellett ellensúlyozni. Ebbe a munkába a szakszervezet valamennyi szervezeti egysége bekapcsolódott, s minden szinten politikai felvilágosító és gyakorlati munkával segítette a szervezést.”

A bevezetett postai intézkedések közül az elsőként említett irányítószám-rendszer napjainkban is él, bizonyítva ennek helyességét
és alkalmasságát. A posta szervezetének módosítására 1972 óta többször került sor, s a 44 órás munkahét mára 40 órára csökkent.
A Postás Szakszervezet a posta célkitűzéseinek támogatása mellett érdekvédelmi, kulturális és sporttevékenységet is folytatott.
Ezekrôl a központi vezetôségnek a kongresszusokra készített írásos beszámolóiból szerezhet tudomást a téma iránt érdeklődő.

Az idôszak mindkét kongresszusának határozata értelmében a szakszervezet egyik kiemelkedő feladata volt a postás jóléti és szociális létesítmények, kiemelten a gyermekintézmények (bölcsődék, óvodák, gyermeküdülők) fejlesztése: Budapesten a Gorkij fasorban óvoda, a Zágrábi úton pedig ún. gyermekintézmény (bölcsőde és óvoda) épült, Szegeden pedig 25 férőhellyel bővítették a már meglévô postás óvodát. A balatonszabadi és a Zirc-tündérmajori postás gyermeküdülôkben évente hat-hat turnusban üdültette a szakszervezet a postás dolgozók gyermekeit.
A fejlôdés azonban nem mentes a gondoktól és az ellentmondásoktól (pl. a nyolc általánost el nem végzett dolgozók számának újra termelődése, a különbözô dolgozó rétegek igen eltérő műveltségi és igényszintje, objektív akadályozó tényezők stb.). Az igényekhez, a követelményekhez és a sajátos lehetőségekhez képest –az eredmények ellenére is –bizonyos mértékű elmaradás tapasztalható.

A művelôdést nehezítette a munkahelyek szétszórtsága, a folyamatos szolgálat, a munkaerő-hiány, a helyenként erős munkaintenzitás, a szakképzetlenség, a korszerűtlen munkakörülmények. …A szakszervezeti bizottságok az utóbbi időszakban
egyre gyakrabban szerveztek szocialista jellegű családi ünnepeket. …Nemcsak számban növekedtek a munkahelyi közösségek által rendezett házasságkötések, névadók, hanem gazdagodott, élményt adó lett azok emberi tartalma is. A családi események társadalmi megünneplése a mozgalmi, közösségi élet szerves része lett. …Szakszervezetünk IX. Kongresszusa jelentős feladatokat adott legnagyobb művelődési intézményünknek, a Postás Művelődési Központnak a dolgozók művelődésének, kulturált szórakozásának elősegítésében. 1974-ben közel 40 budapesti postaszervnél összesen 440 kihelyezett ismeretterjesztő előadást rendeztek, amelyek az általános és a szakmai műveltség emelését, a művészeti ízlés fejlesztését szolgálták. Hét szakkörés összesen nyolc különböző klub áll a postás dolgozók rendelkezésére.

1979. február 22-én Povorai György vezérigazgató-helyettes, Besenyei Miklós, a Postások Szakszervezetének főtitkára, a tervezők és a kivitelezők, valamint a meghívott vendégek jelenlétében –ünnepélyesen átadta rendeltetésének a Zágrábi utcai új szociális épületet, melyben női munkásszálló, vendégszoba egység kapott helyet –olvasható a hír a Postás Dolgozó 1979. évi 3. számában. Az átadási ünnepségen résztvevő Besenyei Miklós egy évvel később 1980. február 15-én –a XI. Kongresszus évében –a Postás Szakszervezet székházában, hivatali –főtitkári –szobájában hirtelen meghalt.

Az új évtizedben, a 80-as években a szakszervezeti tagság női főtitkárokat választott.