I. rész - Magyar postások országos szakszervezete
II. rész - A fordulat évétől az V. kongresszusig
III. rész -A VI. kongresszustól a 25 éves jubileumig
IV. rész - Azok a hetvenes évek
V. rész - Nők a postás szakszervezet élén
VI. rész - A különválás után

III. A VI. kongresszustól a 25 éves jubileumig

1960. november 26-27-én ötvenezer szakszervezeti tag képviseletében 126 teljes jogú és 28 tanácskozási jogú küldött részvételével tartotta meg VI. Kongresszusát a Postások Szakszervezete. Horn Dezső a korábbi főtitkár, ezen a kongresszuson, mint a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára szólalt fel. Főtitkári helyét Bessenyei Miklós vette át, s őt –mármint Horn Dezsőt –ezen a kongresszuson megválasztották a Postás Szakszervezet elnökévé.

1961 januárjában a „Budapesti Bizottság”hírei között olvashatjuk: Az 1960/61. oktatási év megkezdése óta 49 gyermeket részesítettünk 23 napos ingyenes gyógy- illetve (napi 6 forintos szülői hozzájárulással) iskolásgyermek üdültetésben. Az oktatási év befejezéséig még 38 –elsősorban elôzetes iskolaorvosi javaslat alapján –egészségileg rászoruló gyermek részére biztosítunk beutalást. A VIII. Kongresszus jegyzőkönyvében ez így jelent meg: A beszámolási időszakban bel- és külföldi kedvezményes szakszervezeti üdültetésben több mint 18000, vállalati üdültetésben mintegy 4000 postás dolgozó részesült.
Ugyanebben az időszakban gyermeküdültetésben 6500-an részesültek.
Vajon hányan emlékeznek a következő újságcikkre: Megalakult a Postás Természetbarát Egyesület. 1961. március 12-én tartották a
postás természetjárók alakuló küldöttközgyűlésüket a Benczúr utcai kultúrotthon
dísztermében. …Kéri Gyula elvtárs, a KV Szervezési és Sportosztályának vezetője elnöki megnyitója után 10 budapesti és 13 vidéki természetjáró osztályunk 22000 tagjának 47 küldötte vitatta meg a szakbizottság beszámolóját, amelyet Zoltán Imre elvtárs a szakbizottság elnöke tartott. S most nézzük, hogyan számolt be a sporttevékenységrôl a szakszervezet vezetősége a küldöttgyűléseken: Valamennyi sportágat –a turisztikát és tömegsportokat is –figyelembe véve évről évre gyarapodott a testedzésben résztvevők száma. 1960-ban 13 000-en, 1962-ben már mintegy 1 17 000-en vettek részt tömeges kirándulásokon, szerepeltek a különböző rendezvényeken. …1963-1967 között Budapesten és vidéken összesen 20 postás sportkör és 65 sportcsoport működött. A sportkörök tagjainak száma 5142, a sportcsoportok tagjainak száma 2712 volt. A 9 vidéki és 5 budapesti sportkör évi 592 000 Ft, a postás sportegyesület pedig 1 140 000 Ft anyagi támogatásban részesült. Ezen felül szakszervezetünk sportcélokra évenként több, mint 300 000 Ft támogatást biztosított.

1961. december 5-én került a posta második ötéves terve a szakszervezet központi vezetősége elé. A benne foglaltakat átvizsgálva a központi vezetőség a következő határozatot hozta: A posta második ötéves terve megvalósítása érdekében a szakszervezet szervei minden szinten hathatós segítséget nyújtsanak a posta szakmai vezetésének. A terv végrehajtása megköveteli, hogy a postás dolgozók kezdeményező készségét, alkotó erejét a következô időszakban maximálisan a második ötéves terv tudatos teljesítésére irányítsuk. A határozat ezután részletesen megjelöli a postai tervfeladatok kialakításával és végrehajtásával, a szocialista munkaverseny szervezésével, az újítómozgalommal, a műszaki fejlesztéssel, a szakmai képzettség növelésével, a minél jobb és biztosabb munkafeltételek kialakításával, a munkavédelemmel, a bérezéssel, a politikai nevelőmunkával, a szakmai- szakszervezeti vezetés színvonala megjavításával kapcsolatos legfontosabb, konkrét szakszervezeti teendőket. Most egy 1962. évi decemberi taggyűlést idézek meg a Képes Postás 1962. évi decemberi számából: Az év utolsó taggyűlését tartotta közelmúltban a Postai Tervezô Iroda szakszervezeti bizottsága.

Ez alkalommal 170 dolgozó közül 15-en jelentek meg. Lévay-Szabó János elnök megnyitója után Rátky Béla SZB titkár tartotta meg a szakszervezeti bizottság egész évi munkáját értékelő beszámolóját. A Postai Tervező Iroda elmúlt háromnegyed évi teljesítmény terve 4 370 000 forint volt –hangoztatta –a teljesítés pedig 4 630 000 forint. Ez 106 százalékos teljesítést jelent. A második ötéves terv még hátralevő időszakában és a harmadik ötéves terv irányelveiben a je-lenlegi körülmények között nagyobb feladatok várnak a POTI-ra. A beszámoló részletesen értékelte a termelési bizottság, a műszaki bizottság, a nőbizottság tevékenységét. Beszámolt a társadalombiztosítási tanács, a gazdasági felelős, a kultúr- és sportfelelősök jó munkájáról. Ismertette a szakszervezeti bizottság 1963. évi költségvetés tervezetét, amit a taggyűlés jóváhagyott, illetve a beszámolóval együtt elfogadott. A most feldolgozott 10 év alatt öt olyan jelentős postai esemény (postatörvény, jubileumi megemlékezés és VIII. kongresszus, gazdasági reform, 25 éves a postás szakszervezet) történt, melyekkel a postai lapok és a beszámoló jelentések is részletesen foglalkoztak. Időrendben elsőként az országgyűlés 1964. június 25-i ülésén elfogadott új postatörvényt említeném, melynek érdekessége, hogy ekkor már majdnem húsz éve annak, hogy vége a II. világháborúnak, mégis –a Postaügyi Értesítőben lehozott új utasításokat leszámítva –még az 1936-ban bevezetett postatörvény volt életben. A postáról és a távközlésrôl szóló, július 1-jén hatályba lépő 1964. évi II. törvény több pontjában eltért a korábbitól. Az új postatörvény megjelenése pedig szükségessé tette az új postaszabályzat kiadását. Errôl a postás szakszervezet VII. Kongresszusán a következők hangzottak el: A beszámolási időszak nagy jelentőségű eseménye volt, hogy 1964. június 30-án kihirdették az 1964. évi II. törvényt a postáról és a távközlésrôl.

Az új törvény kimondta, hogy a postai és távközlési tevékenység állami feladat, amelyeket kizárólagos joggal a Magyar Posta lát el. A törvény részletesen megállapítja a Posta tevékenységét az ún. hagyományos postai és a távközlési szolgáltatások körében. Kimondja, hogy a Posta a feladatkörébe tartozó szolgáltatásokat –meghatározott feltételek mellett –teljesíteni köteles. A törvény meghatározza a Posta felelősségét. …A Postatörvény egységesen összefoglalja és szabályozza a Posta jogállását a népgazdaságon belül. Megszabja a Posta feladatait és kötelezettségeit az igénybe vevő felekkel szemben. A Postások Szakszervezete újságjában interjút közölt Horn Dezső –egykori főtitkárral, majd elnökkel, aki ebben az időben –a Magyar Posta vezérigazgatójaként a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese volt. A lap beszámolt a tervteljesítésekrôl, a postatörvény illetve a szabályzat eredményeiről.
Haladva az idôben, következô nagy esemény volt a százéves független Magyar Posta centenáriumi ünnepségsorozata, mely egybeesett a Postás Szakszervezet 1967. június 29-30-án megtartott VIII. kongresszusával. Ott dr. Zsuffa Szabolcs mb. fôtitkár ünnepi beszédében arról beszélt, hogy Szakszervezetünk becsületbeli ügye, hogy a történelmi évforduló ünnepi hangulatában, az új irányítási rendszer bevezetésének előestéjén, régi fényében újítsa meg és tegye közkinccsé a postás dolgozók előtt azokat a haladó szakmai hagyományokat, amelyek a Magyar Postást az elmúlt 100 év alatt valóban hivatása magaslatára emelték.

Lassan elérkeztünk 1970. március 12-éhez amikor a postás szakszervezet „Központi Vezetősége ünnepi ülésen emlékezett meg hazánk felszabadulásának és szakszervezetünk megalakulásának 25. évfordulójáról.”Az ünnepi beszéd elhangzása után 145-en a „Szakszervezeti Munkáért”kitüntető jelvényt, 8-an „Posta Kiváló Dolgozója”kitüntetést, 13-an Miniszteri Dicséretet, illetve Vezérigazgatói Elismerést kaptak.