2002 óta minden év június 12-én tartjuk a gyermekmunka elleni világnapot. Világszerte több mint 215 millió gyerek kényszerül dolgozni, több mint felük veszélyes körülmények között robotolva. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére fordul a figyelem a ma valóságának elfogadhatatlan, mégis létező jelenségére. A gyermekmunka felszámolására irányuló nemzetközi kötelezettségvállalás alapján a gyermekmunka legrosszabb formáinak felszámolására 2016-ig végbe kellene mennie.

Az ILO meghatározása alapján minden, a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő minden gyermek gyerekmunkásnak számít. 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást tekintendő gyermekmunkának, ezt erősen károsnak tartva a fiatalok jövőbeli munkaerő-piaci és életesélyei szempontjából.

A megélhetésért munkára kényszerült gyermekek legtöbbje éhbérért dolgozik, anyagi és szellemi nyomorban él, megaláztatásoknak, elemi szociális és orvosi ellátás hiányában súlyos betegségeknek van kitéve. Több millió leánygyermek esik a rosszul fizetett házi cselédmunka csapdájába: ezeket a gyermekeket a szexuális erőszak és a gyermekkereskedelem is fenyegeti. A munkára fogott gyermekek több mint fele ázsiai, s rossz a helyzet Afrika Szaharától délre eső részén, ahol minden hatodik kiskorú végez gyermekmunkát. Nemzetközi becslések szerint több mint nyolcmillió gyermeket rabszolgaként tartanak. A gyermekmunka felszámolása a nemzetközi prostitúcióban és a drogkereskedelemben lenne a legsürgetőbb, mert ezek a gyermekre, a családjára és a társadalomra egyaránt veszélyt jelentenek.

Globális megállapítás: a gyermekmunka legfőbb oka a szegénység

A nemzetközi fórumokon megállapítást nyert: a gyermekmunka legfőbb oka a szegénység. A hosszú távú megoldást a társadalmi fejlődéshez vezető tartós gazdasági növekedés biztosítja, amely lehetővé teszi a szegénység enyhítését, az oktatás kiterjesztését. Ameddig nincs pénz a kamasz munkáját nélkülözhetővé tevő szociális háló kialakítására, a harmadik világbeli országok aligha hagynak fel az olcsó gyermekmunkások foglalkoztatásával. De ez nem csak a fejlődő országok gondja.

A fejlett európai országoknak is komoly gondot jelent a gyermekmunka: kontinensünkön csaknem 15 millió kiskorút dolgoztatnak, főként a Földközi-tenger térségének országaiban. Ugyanakkor sokak szerint a gyerekfoglalkoztatás nem mindig tekinthető negatív jelenségnek, hiszen a szülők üzletében való kisegítés, vagy a betakarításban való közreműködés az életre nevelés szerves részének is tekinthető.

A gyerekmunka tilos a magyar jogrend szerint

Magyarországon a gyermekfoglalkoztatást 1840-ben szabályozta először az Országgyűlés. Jelenleg munkavállaló csak a 16. életévét betöltött személy lehet. A még 16 éves korig tartó hazai tankötelezettség megfelel az európai és a fejlett országok gyakorlatának – ennek megy ellenébe a magyar kormány szándéka, hogy ezt 15 évre csökkenti. A törvényes körülmények között megszervezett, 15 éves kortól lehetséges szünidei diákmunka – ez nem minősül szabálytalan foglalkoztatásnak. Ugyanakkor komoly megkötések érvényesek: diákmunkásokat nem szabad túlóráztatni, továbbá éjszakai műszakban, veszélyes munkakörökben alkalmazni.

Forrás: MSZOSZ Hírlevél VI. évfolyam (2012.)_19. szám