A jognyilatkozatokat – eltérő rendelkezés hiányában – a továbbiakban is alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező. Az új Mt. szerint írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlése olyan elektronikus dokumentumban történik, amely a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas.

A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek elmaradása esetén az új szabály szerint munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi.

Az új Mt. szerint a munkavállalónak minden naptári évben a munkában töltött idő alapján jár a szabadság, amely alap- és pótszabadságból áll. A törvény felsorolja, hogy a munkavégzésen kívül mi minősül munkában töltött időnek. Ennek alapján nem jár például szabadság az adott naptári évben az évi összes keresőképtelen napok számának harminc napon túli időtartama után.

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, az életkor alapján járó pótszabadság felső mértéke tíz munkanap. Ezen kívül még egyéb pótszabadságokat is felsorol a törvény.

Évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Jelentős változást hoz a törvény a többműszakos tevékenység meghatározása, illetve a műszakpótlék vonatkozásában.

A munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát. A többműszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A törvény szövegéből következik, hogy nem szükséges a váltótárs, az egyéb feltételek megléte mellett elegendő, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik.

Az éjszakai munkavégzés esetén, ha annak időtartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár, kivéve, ha műszakpótlékra jogosult a munkavállaló.

Változást hoz az új törvény a kártérítés terén is. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

Kollektív szerződés azonban a munkavállaló javára – a leltárhiányért való kártérítési felelősség esetét kivéve – eltérhet az Mt. rendelkezéseitől.

A bíróság a munkavállalót rendkívül méltánylást érdemlő körülmények alapján – különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékelve - a kártérítés alól részben mentesítheti.

Változott a munkáltató kártérítési felelőssége is. Mentesül a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár megtérítése iránti felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell a munkáltatónak megtérítenie azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható..

A munkaviszony egyes típusaira vonatkozóan – melyek között újak is találhatók – különös szabályokat is tartalmaz az új törvény. Ilyen atipikus munkaviszony a határozott idejű munkaviszony, a munkavégzés behívás alapján, a munkakör megosztása, a több munkáltató által létesített munkaviszony, a távmunkavégzés, a bedolgozói munkaviszony, az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony, a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony, a vezető állású munkavállaló és a cselekvőképtelen munkavállaló munkaviszonya.
 
A Magyar Posta köztulajdonban álló munkáltatónak minősül, ezért az új Mt. rendelkezése szerint a felmondási idő törvény szerinti mértékétől, valamint a végkielégítés Mt. szerinti szabályától kollektív szerződés vagy a felek megállapodása nem térhet el. Úgyszintén nem állapítható meg napi 8 óránál rövidebb teljes napi munkaidő (ez nem a részmunkaidő tilalmát jelenti). Ugyanígy nem lehet eltérni az Mt. munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó általános, valamint az üzemi tanácsra és szakszervezetre vonatkozó rendelkezéseitől.

Az új törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg. Az érdekképviseleti tevékenység ellátása érdekében a továbbiakban is jár a munkaidő- kedvezmény. Az évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra.

Jelentős mértékben szűkült azonban azon szakszervezeti tisztségviselők száma, akik munkajogi védelemben részesíthetők.

A szakszervezet továbbra is jogosult tagját meghatalmazás alapján gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni, így továbbra is működtethet jogsegélyszolgálatot.

A szakszervezet - a munkáltatóval történt megállapodás szerint – jogosult munkaidő után vagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából használni.
Az új törvényi szabályozás már nem tartalmazza a jogellenes munkáltatói intézkedésre nézve halasztó hatályú szakszervezeti kifogás intézményét, azonban a szakszervezet a munka törvénykönyvéből, illetve a kollektív szerződésből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Továbbra is a szakszervezet jogosult kollektív szerződést kötni, a szerződéskötési jogosultság azonban a továbbiakban nem függ az üzemi tanácsválasztáson elért eredménytől. A szerződéskötési jogosultság feltétele, hogy a szakszervezet tagjainak száma elérje a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának tíz százalékát. Ha több ilyen szakszervezet van, akkor együttesen jogosultak kollektív szerződést kötni. Egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető.

A törvény minden fejezet végén meghatározza, hogy adott fejezeten belül a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés mely szabályok vonatkozásában nem térhet el az Mt-től, illetve mely rendelkezések azok, ahol a kollektív szerződés csak a munkavállalók javára térhet el. Az új törvény tehát a továbbiakban is biztosít lehetőséget – meghatározott kereteken belül – a kollektív szerződés számára a törvénytől való eltérő szabályozásra, illetve a törvényben nem szabályozott kérdésekről történő rendelkezésre.

Az új Mt. rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatosan, még annak hatályba lépése előtt, átmeneti törvény megjelenése várható.

Tájékoztatónkat a továbbiakban majd az Mt. egyes fejezeteinek részletes ismertetésével folytatjuk...

Kérjük, ha a témában kérdése, észrevétele merülne fel, akkor azt írja meg a Postás Szakszervezet Facebook oldalán!