|
|
|
|
| |
|
|
|
| [2012-04-02] Átalakulás előtt áll a hazai postai piac | |
| |
Az egyetemes szolgáltatás megmarad, az ötven gramm alatti levelek kézbesítésében versenytársakat kaphat a Magyar Posta.
Jövő év elején megnyílik a postai piac, és ez új kihívások elé állítja a nemzeti szolgáltatót. Az Európai Unió irányelvei azonban lehetőséget biztosítanak a további kiszámítható működésre, és a versenypiacon is egyre erőteljesebb a Magyar Posta jelenléte.
| |
| |
Az elmúlt húsz év legjelentősebb változása előtt áll a postai piac és a Magyar Posta (MP) Zrt. Az Országgyűlés a jövő hónapban kezdi meg az új postatörvény tárgyalását, mivel 2013. január 1-jétől liberalizálni kell a postai piacot. Mindez azt jelenti, hogy bármely területen, vagyis a jelenleg még monopólium alá tartozó ötven gramm alatti küldemények továbbítása esetén is versenytársat kaphat a Magyar Posta.
Jelenleg az állami nagyvállalatra hárul az egyetemes postaszolgálat ellátása, ami annyit tesz, hogy hetente öt alkalommal köteles postai küldemények gyűjtésére és kézbesítésére az ország minden településén. Mivel ehhez a feladathoz az MP-nek mint egyetemes postai szolgáltatónak olyan hálózatot szükséges fenntartania, amely kizárólag üzleti megfontolások alapján nem lenne indokolható, jelenleg még a törvény garantálja az ötven gramm alatti küldemények, tranzakciós és számlalevelek továbbítása esetében a kizárólagosságot. Így az ebből származó bevételekkel lehet ellentételezni az egyetemes szolgáltatás többletköltségeit. Lehetnének ugyan az MP-nek az ötven gramm feletti levelek piacán is versenytársai, viszont a jelenlegi szabályozás által megkívánt, jelentős beruházásokat igénylő, szigorú feltételeknek semmilyen új piacra lépő nem akart vagy nem tudott megfelelni, így hivatalosan Magyarországon ilyen tevékenységet más szolgáltató nem végez. Ez a kizárólagosság és a szigorú törvényi szabályozás szűnik meg 2013. január 1-jén, így jelenleg a magyar államra, illetve a jogalkotóra hárul az új szabályozási feltételek megteremtése.
Az Európai Unió (EU) két lehetőséget teremt arra, hogy az egyetemes szolgáltatásokból adódóan a nemzeti cég és a versenytársak között kiegyenlítettek legyenek a viszonyok. Egyrészt lehetőség van arra, hogy az állam az új szereplőtől is megkövetelje – némely területen – az egyetemes szolgáltatáshoz hasonló kötelezettség teljesítését. Mindez a gyakorlatban annyit jelentene például, hogy a kézbesítést nemcsak a piaci igények szerint látná el, hanem például két-három napig egyetemes szolgáltatáshoz hasonló tevékenységet is elvégezne. Ezt az utat egyedüliként eddig Belgium választotta. Másrészt lehetőség van olyan szabályozásra is, amely elősegíti, hogy a nemzeti cég, azaz esetünkben a Magyar Posta továbbra is nyújtsa az egyetemes szolgáltatást, viszont az új szereplőknek bevéte¬lük egy részét egy erre a célra létrehozandó kompenzációs alapba kell befizetniük. Ebből lehetne finanszírozni az egyetemes szolgáltató méltánytalan többletköltségét.
Szakértők szerint ez a megoldás tűnik reálisabbnak, és Belgium kivételével eddig mindegyik európai uniós tagállam ezt választotta, bár komolyak lehetnek az ebből adódó érdekellentétek. Ilyen szabályok alapján működött a liberalizáció után a távközlési piac is, ám ez a finanszírozási mód nem volt teljes mértékben sikeres. Másrészt európai szinten kevés a tapasztalat, hiszen a régi uniós tagállamok is csak tavaly nyitották meg a piacukat, így még a kompenzációs alap működésének eredményességéről nincsenek érdemben információk.
Figyelembe kell viszont azt is venni, hogy a kompenzációs alapból felhasználható pénzek a szakértők szerint nem biztos, hogy elegendőek lesznek az egyetemes szolgáltatások többletterheinek finanszírozására. A nemzetközi példák alapján arra is lehetőség van, hogy az állam egyfajta közszolgáltatási szerződésben rendelje meg az egyetemes postai szolgáltatásokat az egyetemes szolgáltatótól, és ezen szerződés alapján finanszírozná a kompenzációs alap által fedezetlenül hagyott többletköltségeket.
Az MP-nek ugyanakkor eddig sem csak az egyetemes szolgáltatás jutott, sőt muszáj nyitnia olyan üzleti területek felé, amelyek a hagyományos piac csökkenését ellensúlyozzák. A gyorsposta- és futárpostapiacon eddig is volt verseny, ez az a terület, amelyen a küldemények kézbesítése jellemzően időgarancia-alapon történik. A pénzforgalmi szolgáltatások területén viszont – nem kis részben a távközlési szolgáltatók, illetve egyéb közüzemi cégeknek a sárga csekkes fizetést extra költséggel terhelő konstrukciói miatt – kezd háttérbe szorulni a sárga csekkes forgalom, ami szintén új kihívások elé állítja a postát. Ennek ellensúlyozására szakértők alkalmasnak tartanának egy olyan új konstrukciót, amelynek alapján az MP lehetne a pénzforgalmi számlavezetője mindazoknak az ügyfeleknek, amelyek eddig csak a sárga csekk befizetése esetében kerültek kapcsolatba a postával.
Putsay Gábor
Forrás: Magyar Hírlap | |
|
|
|
|
|
 |
|
| |
|
