A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Szövetségi Tanácsa december 14-én megtárgyalta az új Munka törvénykönyve elfogadását, valamint a 2012-es keresetek alakulását és kompenzációjának kérdését, amelyekkel kapcsolatban állásfoglalásokat adott ki.

A jövő évi minimálbérről, bérminimumról, elvárt bérekről és a kompenzálás rendszeréről a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultáció során megismert kormány javaslatok nyilvánvalóvá tették, hogy 2012. a nettó keresetek csökkenésének, de legjobb esetben is befagyasztásának éve lesz, előre látható, hogy jelentős mértékű reálkereset veszteséggel kell számolniuk a munkavállalóknak.

Az idei várhatóan 2,8 %-os termelékenységjavulás után a jövő évben a válságjelenségek és a követhetetlen, kapkodó gazdaságpolitika ellenére a munka termelékenysége mintegy 1,5 százalékkal növekedni fog. A javuló hatékonyság mellett a munkavállalók az elhibázott adókoncepció következtében a jövedelmi folyamatos vesztesei lesznek. A munkavállalók döntő többségét érintő, várható nettó keresetcsökkenés az adójóváírás megszüntetésének valamint az 1 százalékos járulékemelésnek a következménye. Ezeket a változásokat az MSZOSZ mindvégig ellenezte. 

Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa hangsúlyozza: az, hogy senki nem járhat rosszabbul azt jelenti, hogy nem csökkenhet a munkavállalók keresete, sem a béren kívüli juttatásaik nettó értéke. Az elvonásokat kompenzáló bérnövekedésnek havonta és személyre számítva kell teljesülnie. A munkavállalók és a közvélemény számára is világossá kell tenni: 93.000 forintos minimálbér, a 108.000 forintos bérminimum és a havi 216.805 forintig elvárt bér jelentős bérköltség emelést jelent a gazdaságnak, de semmilyen emelkedést nem jelent a bérből élőknek.

A Szövetségi Tanács egyértelmű álláspontja, hogy a keletkező veszteségeket kompenzálni teljes mértékben a költségvetésből kell. Ezzel szemben a kormány tervei szerint a kompenzáció forrásainak jelentős részét a munkáltatóknak kell biztosítani. A kompenzációról szóló rendelettervezet zavaros, jelenlegi állapotában nem végrehajtható. Ez pedig azt vetíti előre, hogy az amúgy is alacsony jövedelmezőségű ágazatokban nem lesz teljeskörű kompenzáció, újra megjelennek a színlelt részmunkaidők és elbocsátásokra is sor fog kerülni.

Az MSZOSZ tagszervezetei mindennek ellenére arra készülnek, hogy a bértárgyalásokon elérjék a nettó keresetek növelését.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ősz elején kezdeményezett tárgyalásokat az új Munka törvénykönyvéről két szakszervezeti konföderációval, és három munkaadói szervezettel. Az MSZOSZ később kapott meghívást a tárgyalásokra, melyeken a tagszervezet-vezetői értekezlet döntése alapján, az együttműködő konföderációkkal közösen elkészített módosító javaslatokat képviselve a továbbiakban részt is vett.

A szakszervezeti figyelemfelkeltő és nyomásgyakorló akciók, a nemzetközi szakmai szervezetek állásfoglalásai mellett e tárgyalások is hozzájárultak ahhoz, hogy lényegi pontokon változott a törvénytervezet a parlamenti beterjesztésig.

2011. december 2-án a túlmunka, és a munkahelyi szakszervezeti működés néhány részkérdésében született megállapodás. Fontos eredménynek tartjuk, hogy a túlmunkát nem lehet egyoldalú munkáltatói rendelkezés alapján szabadidővel „kifizetni”. A munkavállalók egyéni és kollektív jogainak érvényesüléséhez, a teljes munkavállalói kiszolgáltatottság megakadályozásához elengedhetetlen a szakszervezetek függetlenségének és működésének biztosítása. Ennek érdekében a minimálisan szükséges változásokról sikerült megállapodni.

Határozottan visszautasítjuk azt a kormányzati állítást, hogy az MSZOSZ a beterjesztett új Munka törvénykönyve egészét a részmegállapodás aláírásával támogatta.

Az Országgyűlésben 2011. december 13-án elfogadott törvény nem teremt rugalmasabb, a foglalkoztatás növelését szolgáló munkaerőpiacot, viszont lehetőséget ad a munkavállalói jövedelmek csökkentésére, a munkáltatói önkény erősödésére. 

A törvény csak a munkáltatók gazdasági érdekeit szolgálja, semmibe veszi a munkavállalókat, megnehezíti egyéni és kollektív érdekvédelmüket ezért a munkavállalók és szakszervezeteik számára elfogadhatatlan. 

A Szövetségi Tanács különösen felháborítónak tartja és elutasítja Orbán Viktor miniszterelnök záróvitában elhangzott beszédét. Meggyőződésünk, hogy a „munkások” felnőtt emberek, el tudják dönteni, hogy érdekeik védelmét azokra a szakszervezetekre bízzák-e, akik a munkahelyeken kollektív szerződésekben garantált, kiszámítható munkafeltételeket biztosítanak számukra, amelyektől segítséget kapnak jogaik védelmében, támogatást nehéz élethelyzetükben. 

A magyar munkavállalók nem igénylik annak a kormánynak a védelmét, amelynek országlása alatt:

-    a törvények visszamenőleges változtatásával kiszámíthatatlan viszonyokat teremt, 

-    az elhibázott gazdaságpolitika miatt a gazdaság a csőd szélére került,

-    az adórendszer átalakításával a bérből és fizetésből élők tömegei keresnek kevesebbet, szegényednek el,

-    a minimálbér reálértéke minden évben csökken,

-    a nyugdíjak értéküket vesztik,

-    a közmunkásra nem terjed ki a  munkásvédelem, mivel óránként 0,9 euró bért fizetnek annak, akitől tisztességes munkát várnak,

-    a munkásoknak biztosítható adómentes szociális juttatások körét szűkítik, 

-    a nagy ellátórendszereket nem reformálják, hanem az ellátások színvonala romlik,

-    a munkaerő kereslet csökken, kialakultak, és gyarapodnak az ország "térképen nem található" elszegényedett térségei,

-    mindent elkövetett a szakszervezetek gyengítése érdekében.

Az MSZOSZ tagszervezetei mindent megtesznek azért, hogy a munkavállalók tisztán lássanak, és megértsék, hogy a szakszervezet az egyetlen szervezett erő, amely kiáll értük, képviseli és védi érdekeiket.