A konferenciát követő sajtótájékoztatón Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke hangsúlyozta: az új Munka törvénykönyvének tervezete nem egyezik a kormány családtámogatási törekvéseivel. Lupkovics Mariann pedig tévhitnek nevezte, hogy a foglalkoztatás rugalmassá tételével új munkahelyek jönnek létre.
Szabó Zsóka, a Holnapért Alapítvány elnöke, a Régiók Nőhálózata Egyesület (Regnet) alelnöke aggályosnak tartotta az új Munka törvénykönyvének tervezetét a női munkavállalók szempontjából. Szerinte a dokumentum szembe megy a kormány családpolitikájával, több nemzetközi egyezménnyel, továbbá nem veszi figyelembe a szociális konzultáció eredményét.
A konferencián elfogadott nyilatkozatban arra hívták fel a figyelmet, hogy eltűnnek a munkavállalókat védő olyan szabályok, mint a felmondási tilalom, a havi munkabérfizetésről elszámolás, a védett kor, és nem utolsó sorban a legfontosabb szakszervezeti jogok.
A tervezet csökkenti a munkavállalók szabadságát, teljes kártérítési kötelezettséggel sújtja a munkavállalókat, elveszi tőlük a műszakpótlékokat, háromszáz órára emeli a kollektív szerződés nélküli túlmunkakeretet. Szabályaival olyan helyzetet teremt, hogy a munkáltató a lehető legkönnyebben és a lehető legkevesebb költség mellett szabadulhat meg munkavállalótól.
A munkavállaló nőket legsúlyosabban a felmondási tilalom megszüntetése, a szabadság csökkentése és kiadásának módja érintheti.
A munkavállaló nők több ágazatban, különösen a szolgáltatásban, a könnyűiparban, az egészségügyben az állandóan változó munkaidő-beosztás mellett naponta megküzdenek a munkahely és a család összeegyeztetésének gondjaival.
A védett kor megszüntetésével jelentős számú munkavállaló nő kerül hosszú évtizedekre kilátástalan helyzetbe - olvasható a nyilatkozatban.
MTI
NYILATKOZAT
az új Munka Törvénykönyve tervezetéről
Mi, az AUTONOM, ÉSZT, MSZOSZ, MUNKÁSTANÁCSOK, SZEF szakszervezeti konföderációk nőszervezeteinek képviselői, a jelen lévő civil nőszervezetek: a Régiók Nőhálózata Egyesület (REGNET), tiltakozunk a munkavállalókat súlyosan érintő szabályok ellen, és ragaszkodunk az 1992. óta törvényben lefektetett jogainkhoz!
Az új Munka Törvénykönyve szabályozási koncepciója már évek óta ismert, és abból már megismerhettük a szabályozás szándékát: a foglalkoztatás rugalmassá tételével elérni az elérni kívánt, de eddig egyre kevésbé elérni látszó célt, a foglalkoztatás növekedését.
Sajnos, az új Munka Törvénykönyve július 19-én társadalmi vitára bocsátott tervezete is abból az illúzióból született, hogy a foglalkoztatás rugalmassá tétele munkahelyteremtéshez, és ezáltal a foglalkoztatás növekedéséhez vezet. A másik, a tervezeten végig jelen lévő tévképzet, hogy a munkavállalók és a munkáltatók, mint a gazdaságban önálló, egymástól független és akaratukban, helyzetüknél fogva egyenlő szereplők a polgári jogi szabályok szerint alakítják kapcsolatukat, a polgári jog szerinti szerződéseket kötik és a polgári jog szerint járnak el a köztük lévő jogviszony módosításakor, megszüntetésekor és igényeik érvényesítésekor.
Ezen tévhitek köszönnek vissza a tervezetben, ezért tűnnek el a munkavállalókat védő szabályok, mint a felmondási tilalom, a havi munkabérfizetésről elszámolás, a védett kor, és nem utolsó sorban a legfontosabb szakszervezeti jogok (szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye és munkajogi védelme, szakszervezeti kifogás emelése, kollektív szerződés kötésére való kizárólagos jogosultság). A tervezet csökkenti a munkavállalók szabadságát, teljes kártérítési kötelezettséggel sújtja a munkavállalókat, elveszi tőlük a műszakpótlékokat, háromszáz órára emeli a kollektív szerződés nélküli túlmunka-keretet, szabályaival olyan helyzetet teremt, hogy a munkáltató a lehető legkönnyebben és a lehető legkevesebb költség mellett szabadulhat meg munkavállalójától (pl. végkielégítés fizetésének elmaradása, ha a munkavállalónak magatartására hivatkozással mondanak fel). Arról nem is beszélve, hogy hány nemzetközi szabály sérül, melyeknek felsorolására itt nincs is elegendő helyünk.
A munkavállaló nőket legsúlyosabban a felmondási tilalom megszüntetése, és a szabadság csökkentése és kiadásának módja érintheti. Ma még senki nem tudja megmondani, hogy hány nőtársunk lesz ellátás nélkül gyermekének megszületése után, hiszen a felmondás megkezdődhet akár a gyermek megszületésének napjától, ha a munkáltató jól kiszámítottan a várandóság ideje alatt közli felmondási szándékát. A munkavállaló nők több ágazatban, különösen a szolgáltatásban, a könnyűiparban, az egészségügyben az állandóan változó munkaidő-beosztás mellett naponta megküzdenek a munkahely és a család összeegyeztetésének gondjaival, erejük kopik, egészségük romlik, ezért éveik számával emelkedő pihenőidőre, szabadságra továbbra is szükségük van akkor is, amikor dolgoznak és akkor is, amikor gyermekgondozás miatt vannak távol munkahelyüktől. A védett kor megszüntetésével jelentős számú munkavállaló nő kerül hosszú évtizedekre kilátástalan helyzetbe, hiszen akinek munkaviszonyát felmondják a nyugdíjkorhatárának elérése előtti öt évben, az munkát sem fog találni, de megfelelő nyugdíjra sem számíthat.
Felhívjuk a felelős kormányzati erőket, a parlamenti pártok képviselőit és minden politikust hogy tanúsítsanak több felelősséget a családi kötelezettségeket a férfiakéval azonos mértékben teljesítő nőtársaik iránt; gondoljanak arra, hogy nekik és az általuk képviselteknek is a család az egyik legfontosabb társadalmi érték, amelyet szétzilálnak a korlátlan munkáltatói érdekek, a minél kevesebb költségre való törekvés, főleg, ha az a jogalkotótól is támogatásra talál. Még nem késő átgondolni a helyzetet, megfontolni a tiltakozók érveit és változtatni a ma oly szilárdnak és megmásíthatatlannak tűnő szabályozási akaraton!
Budapest, 2011. augusztus 8.
---o---
Külön tárgyal a munkáltatókkal és az érdekképviseletekkel a kormány
A minisztérium közleménye szerint 150 érdemi észrevétel érkezett a Munka Törvénykönyve konzultációs tervezetéhez. Ennek eredményeként a tervezetbe bekerült a védett kor intézménye és a kismamák munkajogi védelme. Az NGM álláspontja szerint ezzel lezárult az új Munka Törvénykönyve munkaanyagának első konzultációs szakasza. Ezt követően munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteivel egy héten belül tárgyalásokra kerül sor. Időközben meghívó érkezett a minisztériumból, a munkavállalókkal augusztus tizenegyedikén, míg a munkáltatókkal egy nappal később ül le tárgyalni a kormány.
MSZOSZ.hu | |
