Elsőként a kongresszus légkörét értékelve Pecze Pál előremutató, jó hangulatú tanácskozásnak nevezte a november 19-20-ai eseményt. Amelyen, tért át egyből az érdemi összegzésre, a bérek, jövedelmek, illetve a foglalkoztatás biztonságát érintő fő kérdések mellett az egyik legfontosabb megállapítás az volt, hogy a különféle szakszervezeti konföderációk eddiginél sokkal szorosabb összefogására lesz szükség a munkavállalói jogok-érdekek érvényesítése érdekében. Annál is inkább, tette hozzá, mert a munkavállalók szemszögéből most nagyon is egy – méghozzá szorító - cipőben járnak a legkülönfélébb ágazatok, szakmák képviselői, épp emiatt nem is tartotta célszerűnek kimondottan „postás szemüvegen át” vizsgálni a kongresszuson történteket.
Máris az összefogásra utaló lépésnek tekinthető, tette hozzá, hogy a kongresszus (az MSZOSZ, a SZEF és az Autonóm Szakszervezetek egyetértésével) létrehozott egy demonstrációs bizottságot, amely a soros OÉT-ülés, illetve a kormányzattal folyó párbeszéd eredményének függvényében készít elő egy országos tiltakozó megmozdulást.
A kormányzati célokkal kapcsolatban a PSZ elnöke ugyanakkor éppen nagyon nagy bizonytalanságra, a kommunikáció hiányára utalt, mint mondta, egyelőre nem láthatóak azok az intézkedések, illetve tervek, kitörési pontok, amelyek a széles munkavállalói rétegek életminőségének javulásához szükségesek lennének. Sőt, a közelmúlt elfogadott határozatai, törvényei, épp ezekkel ellentétes hatásúnak ígérkeznek - például az adóváltozások az alacsonyabb keresetű, ugyanakkor nagyon széles dolgozói réteget kimondottan hátrányosan érintik.
Pecze Pál is MSZOSZ-érdemérmes
Pecze Pál (a PSZ elnöke, az MSZOSZ elnökségének tagja) részére az Érdemérem több évtizedes áldozatos szakszervezeti munkájának elismerését fejezi ki. Pályafutása az alapszervezeti titkári feladatok ellátásától, a Pécsi Területi Szakszervezeti Bizottság titkári funkcióján át a Postás Szakszervezet elnöki funkciójáig vezetett, ami híven tükrözi a szakszervezeti tagság, a szakszervezeti tisztségviselők töretlen bizalmát. A Postás Szakszervezet tisztségviselőivel, tagságával olyan európai típusú érdekvédelemért dolgozik, amely eredményesen tudja képviselni a munkavállalók érdekeit az érdekegyeztetés minden szintjén.
Az MSZOSZ VII. Kongresszusának Nyilatkozata
Mi, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége VII. Kongresszusának küldöttei tisztában vagyunk azzal, hogy alapvető változásokra van szükség a gazdaság- és társadalompolitikában, a közteherviselésben. A változtatásokat csak akkor támogathatjuk, ha azok valódi egyetértésen alapulnak és a társadalom többségét alkotók, a munkájukból élők és a nyugdíjasok jobb életminőségét szolgálják. A nemzeti együttműködés rendszere akkor lesz több üres jelszónál, ha a kormányzó párt megváltoztatja az érdemi egyeztetést teljes mértékben nélkülöző eddigi parlamenti és kormányzati gyakorlatot.
1., A Kongresszus követeli, hogy az átalakítás terheit méltányosan osszák meg a különböző társadalmi csoportok között.
Az „egykulcsos és arányos személyi jövedelemadó” igazságtalanul és aránytalanul rendezi át a jövedelmeket a jelentős kisebbséget képviselő magas keresetűek javára, a munkából élő nagy többség kárára. Az adóváltozások negatív hatását tovább növeli a munkavállalók járulékterhének emelése. Meggyőződésünk, hogy egy munkavállaló sem érzi úgy, hogy jobban jár, ha a söralátéten elférő adóbevallásából azt látja, hogy jelentősen csökkent a jövedelme.
Az MSZOSZ kongresszusának küldöttei felhívják a tagság és a társadalom figyelmét arra, hogy a költségvetési egyensúlyt biztosító különadókat, ha most közvetlenül nem, de hosszabb távon a bérből és fizetésből élők, a fogyasztók fogják megfizetni.
Az MSZOSZ olyan társadalompolitikát sürget, amely az esélyegyenlőséget nemcsak a törvényekben fogalmazza meg, hanem azt az élet minden területén a gyakorlatban érvényesíti.
2., Elfogadhatatlannak tartjuk az országos bértárgyalásokon benyújtott kormány- és munkáltatói javaslatot. A versenyszférában az általuk javasolt mértékek a reálkereset 3,5-5%-os csökkenését eredményeznék. A kötelező legkisebb munkabérek nettó értéke továbbra sem elegendő a megélhetéshez. A szakképzettséget igénylő munkakörre fizetendő kötelező bér nettó összege is elmarad a létminimum értékétől. A közszféra számára ajánlott nulla százalékos keresetnövekedés sem lehet érdemi tárgyalási alap.
Az MSZOSZ korábban is tiltakozott az igazságtalan és aránytalan adóváltozások miatt. Az Országgyűlésben elfogadott új adó- és járulékszabályok nehéz helyzetbe hozták a tárgyaló feleket. Ennek ellenére szükségesnek és lehetségesnek tartjuk olyan bérmegállapodások létrehozását, amelyek megakadályozzák a reálkeresetek csökkenését. A versenyszférában eddig is teljesítményekkel alátámasztott béremelésekre került sor, a jövőben is ezt az elvet kell érvényesíteni.
3., Azonnali tárgyalásokat kezdeményezünk a nyugdíjrendszer átalakításáról.
A kongresszus küldöttei elutasítják a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékainak tisztázatlan feltételekkel történő visszatartását, a magánpénztári ág elleni támadást, a rendszer átalakításnak nevezett, kizárólag költségvetési indokú akciókat. Meggyőződésünk, hogy szükség van a magyar nyugdíjrendszer olyan átalakítására, amelyben meg kell találni a munka- és tőkefedezeti elemek helyes arányát, a kedvezmények és ösztönzők egyensúlyát, a működtetés kereteit, hosszú távú, fenntartható biztonságát. A nyugdíjrendszer átalakítása nem eredményezheti a jelen és a jövő nyugdíjasai életminőségének romlását. Az új rendszer kizárólag érdemi egyeztetés után kialakított széles társadalmi támogatottsággal hozható létre. A tárgyalások megkezdése nem halasztható.
4., Semmilyen különadó, költségvetési átalakítás nem tud tartós egyensúlyt létrehozni, ha a foglalkoztatás belátható időn belül számottevően nem nő.
Az MSZOSZ - a kormányprogramhoz hasonlóan - szükségesnek tartja, hogy új, adózó munkahelyek jöjjenek létre és elsősorban ettől növekedjen a foglalkoztatás. A kongresszus ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetés tervezetéből, az adórendszer várható hatásaiból nem látszik, hogy ez a folyamat beindulhatna. A kormány továbbra is adós azzal a programmal, amitől valóban élénkülhet a belső piac, létrejöhetnek új, minőségi és fenntartható munkahelyek. Nem láthatók azok az intézkedések, amelyek eredményeként fehéredne a foglalkoztatás.
Elutasítjuk azokat a törekvéseket, amelyek a foglalkoztatás bővítése jelszava mögé bújva a bizonytalanságot, kiszolgáltatottságot növelő formák bevezetését szorgalmazzák.
A foglalkoztathatóság biztosítása miatt is, az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia az oktatás minősége, eredményessége javításának, a piacképes, a piac igényeinek megfelelő képzésnek, szakképzésnek.
5., Az MSZOSZ kongresszusa határozottan kiáll a jogbiztonság, az alkotmányos keretek, a demokratikus alapok megőrzéséért.
A kongresszus küldöttei aggodalommal figyelik azt a politikai gyakorlatot, amelyet a kormányzó párt folytat. Tiltakozunk az európai joggyakorlattal is ellentétes, jogbiztonságot támadó törvénymódosítások ellen. Ezek nemcsak az eddig írott jognak, de a józan észnek és a jó erkölcsnek is ellentmondanak. Elfogadhatatlannak tartjuk a törvények és kollektív szerződések alapján járó tisztességes jövedelmek visszamenőleges megadóztatását.
6., Az MSZOSZ VII. Kongresszusa összefogásra és közös cselekvésre hívja fel a szakszervezetek tagságát és a még nem szervezett dolgozókat, a nyugdíjasokat. Az összefogás erejére, a szolidaritáson alapuló együttműködésre támaszkodva kell kialakítani a munkavállalók szervezett és eredményes érdekvédelmét. Szükséges és elodázhatatlan a szervezeti integráció annak érdekében, hogy mind országos, mind ágazati szinten még hatékonyabb és eredményesebb szakszervezetek legyenek Magyarországon.
Több évtizedes, áldozatos szakszervezeti munkájának elismeréseként Pecze Pál, a Postás Szakszervezet elnöke átveszi az MSZOSZ Érdemérem kitüntetést Pataky Péter elnöktől
Dr. Horváth István alelnök hozzászólása
Sztahura Lászlóné alelnök hozzászólása
Pajzos Borbálától átveszik a szavazólapokat
A Postás Szakszervezet delegációja
| |
