Nincs élet konfliktus nélkül – ezt tudjuk jól – meg kell tanulnunk a stresszel együtt élni!

Budapesten a Hotel Héliában március 23-án egy igen tanulságos és aktuális kérdéssel foglalkozó konferencián vettünk részt, melynek témája a munkahelyi stressz.

A stressz befolyásolhat bármely munkahelyet és bármely munkavállalót, a társaság méretétől és tevékenységétől függetlenül. A stressz kezelése nagyobb hatékonysághoz vezethet, javíthatja a foglalkozási betegségeket, a munkavédelem helyzetét és nagymértékben befolyásolja a munkahelyi légkört.

A munkahelyei stresszről szóló keret-megállapodást 2004. október 8-án írták alá az Európai Szakszervezeti Szövetség, az Állami Vállalatok Központja és további munkaadói szövetségek. Az elmúlt években nem sok minden történt e témával kapcsolatban, egyedül a Munkavédelmi törvénybe került be, egész rövid meghatározással.

A stressz a nem megfelelő szintű terhelés következménye. Nem betegség, de hatásának való tartós kitétel csökkentheti a munkavégzés hatékonyságát, és egészségkárosodást okozhat. Mindenkinek más a tűrőképessége, ha szervezetünk már képtelen rugalmasan elviselni a fokozott terhelést, valahol a testben vagy az idegrendszerben változás lép fel. Magatartásban megnyilvánuló tünetek: fokozott étvágy, dohányzás, alkoholfogyasztás, kiabálás, szitkozódás, utasítgatás, tettlegesség, az érzelmek elfojtása. Testi tünetek: fejfájás, fáradékonyság, álmatlanság, mellkasi fájdalom, magasvérnyomás,  szívproblémák, remegés, émelygés stb. A mindannyiunk előtt ismerős idegesség, szorongás, félelem, ingerlékenység, szomorúság, türelmetlenség,  ezek mind-mind a stressz egyértelmű velejárói. Amit önmagunkért tehetünk, gondolkodjunk pozitívan, kerüljük a konfliktus helyzeteket, legyünk toleránsak egymással.

A munkavégzésünk során megnyilvánuló bármilyen stressz nem tekinthető mindig munkahelyi stressznek.

A munkahelyi stresszt okozhatják a munkával való elégedetlenség, a munkaszervezés, munkakörnyezet, rossz kommunikáció, túlterhelés, időhiány és nagymértékben a bizonytalanság érzése.

Ezen körülmények tipikus következményei a gyakori hiányzás, a nagyarányú fluktuáció, konfliktusok sorozata, munkavállalói panaszok.

A megfelelő intézkedések meghozataláért a felelősség a munkáltatót terheli, de ezeket az intézkedéseket a munkavállalók vagy képviselőik részvételével és együttműködésével lehet megvalósítani. A munkáltató törvényes kötelessége, hogy védje a munkavállalók biztonságát és egészségét a munkahelyeken.

A jelenség felismerését, megértését, lényegét és kezelését a vezetők és munkavállalók részvételével elsősorban képzéssel kell elősegíteni.

A kockázatok felismeréséhez nagy segítséget nyújthat egy stressz felmérő kérdőív, mely segítségével képet kaphatunk a munkahelyen fennálló stressz okozó tényezőkről.  

A postai munkavállalóknál is megnyilvánuló tünetek ismeretében, mind a munkáltatónak, mind a Postás Szakszervezetnek, a Postai Ágazati Párbeszéd Bizottságnak és a Munkavédelmi Központi Bizottságnak tevőlegesen foglalkozni kell e jelenséggel.

Ilyés Sándorné

SZSZT titkár