Ma már közhely, hogy a munkaerőhiány egyre súlyosabban érinti a magyar gazdaságot, és mostanra minden szektorra kiterjed. Nem meglepő, hogy a munkaerő-kínálatra a nyugdíjkorhatár 2021-ig tartó folyamatos emelése pozitív hatással van.

"Ha én munkáltató lennék és munkaerőhiánnyal küszködnék, akkor idén a toborzási figyelmem jó részét a nyugdíjasokra fordítanám. Miért? Mert 2019-ben a nyugdíjasok foglalkoztatása minden eddiginél előnyösebbé és könnyebbé vált a munkáltatók számára" – mondta a Portfolio-nak Farkas András nyugdíjszakértő. A nyugdíj melletti munkavállalás ugyanis a versenyszférában a Munka Törvénykönyve szerint csak 15 százalékos személyi jövedelemadó (SZJA) kötelezettséggel jár.

A munkáltató pedig teljes mértékben mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól. Így összesen 19 százalékkal olcsóbb 2019. július 1-től nyugdíjast foglalkoztatni, mint egy nem nyugdíjast. A szabályok részmunkaidős foglalkoztatás esetén is érvényesek.

A nyugdíjasok is jól járnak, hiszen fizetésükből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kell levonni, az érintetteknek így sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, és emellett minden olyan ellátás ugyanúgy megilleti őket nyugdíjasként, mintha nem dolgoznának.

Alapvetően három lehetőség közül választhat egy nyugdíjas dolgozót foglalkoztatni kívánó munkáltató:
• munkaviszonyban foglalkoztathat nyugdíjas munkavállalót (a korbetöltött öregségi nyugdíjasok mellett a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő nők is ebbe a kategóriába tartoznak),
• aki nem akar bajlódni a munkaviszonnyal járó adminisztratív kötelezettségekkel és költségekkel (pl. szabadság, betegszabadság kérdése), az szerződhet egy közérdekű nyugdíjas szövetkezettel,
• vagy megbízási szerződéssel is foglalkoztathat nyugdíjas munkavállalót, aki a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül.

„A 65 év feletti magyarok arányszáma - ami pontosan tükrözi a lakosság öregedését - nagyon gyorsan nő: ma minden hatodik, 10 év múlva már minden negyedik, 2050 körül pedig már minden harmadik magyar 65 évesnél idősebb lesz, így a munkaerő iránti igényt egyre nagyobb részben csak a nyugdíjasok köréből lehet majd kielégíteni” – mondta megkeresésünkre Farkas, aki szerint a tényleges arányszám ennél is rosszabb. Keresőtevékenységet a biztosítási jogviszonyban lévők közül 168 262 nyugdíjas folytat.

Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy van, aki őstermelőként keres pénzt a nyugdíj mellett vagy van, aki vállalkozóként dolgozik, nagyjából 200 ezerre tehető azok száma, akik nyugdíjasként keresőtevékenységet folytatnak.

Farkas András a Magyar Államkincstártól kapott adatok alapján azt mondta, 2019. júniusában az öregségi nyugdíjasok száma összesen 2 021 864 fő volt.

Vagyis a 65 évnél idősebb korosztály nagyjából 10 százaléka vállal valamilyen munkát, hogy kiegészítse a nyugdíját. Erre pedig sokan rá is szorulnak. Az Államkincstár adatai alapján ugyanis a medián nyugdíj összege 117 500 forint, vagyis nagyjából egymillió magyar nyugdíjas van, akinek a havi nyugdíja nem éri el ezt az összeget.

„532 803 fő részesül havonta 50 ezer és 99 999 forint közötti öregségi nyugdíjellátásban, 809 879-an kapnak 100 ezer és 149 999 forint közötti, 373 958-an pedig 150 ezer és 199 999 forint közötti összeget. Jól látható, hogy a nyugdíjas társadalom hatalmas többségének, 87%-ának a nyugdíja 50 ezer és 200 ezer forint közötti sávba esik” – mondta Farkas András.

Milyen lehetőségei vannak a dolgozni vágyó nyugdíjasoknak?

A nyugdíjas szövetkezeteknél többnyire fizikai munkát kínálnak a 65 év feletti munkavállalóknak.  A fővárosban például 2126 forintos órabérért keresnek targoncavezetőt, éjszakai és nappali műszakban foglalkoztatnának logisztikai csomagfeldolgozót, és van, ahol összeszerelő munkatársat keresnek óránként 1470 forintért. Többnyire visszatérő elem, hogy a feltételek felsorolásánál öregségi nyugdíjas jogviszony mellett elvárás a jó fizikum és a jó teherbírás is. Sok helyen pénztárosként, árufeltöltőként, takarítóként foglalkoztatnák a nyugdíjas munkavállalókat.

Kapkodnak a nyugdíjas munkavállalókért

A jelenlegi munkaerőhiányra bizonyos pozíciókban megoldást jelent a nyugdíjasok foglalkoztatása. Továbbá az évek során elsajátított szakmai tudásuk nagyon értékes, amit ha át tudnak adni a fiatalabb generációknak, akkor azt a munkájuk mellett további értékként tudjuk elkönyvelni.

Nem csak a kereskedelmi láncoknál alkalmaznak 65 év feletti munkaerőt. Az OTP Bank csaknem 9600 munkavállalójából közel 300 nyugdíjas.

Évek alatt összegyűjtött tudásuk, tapasztalatuk és bölcsességük felbecsülhetetlen érték a szervezet számára, ezért amennyiben egy nyugdíjas kollégánk nyitott a tovább foglalkoztatásra, kifejezetten örülünk, ha bankunknál dolgozik tovább – tették hozzá. Egyrészt az egyértelmű adóelőny miatt: míg egy nem nyugdíjas munkavállaló esetében 100 forint nettó bér 179 forintba kerül a munkáltatónak, addig ez egy nyugdíjas munkavállaló esetében mindössze 118 forint költséget jelent. Másrészt a szervezet számára is előnyös a tapasztalt, évtizedes szakértelemmel rendelkező munkavállalók foglalkoztatása, hiszen ők nagyban tudják támogatni a fiatalabb munkavállalóink szakmai fejlődését.

A cég úgy gondolja, megéri 65 év feletti munkavállalókat foglalkoztatni, mert „a fiatal kollégák tudnak tanulni tőlük, és nem utolsó sorban őket is energizálja a lendületes, sokszínű csapat”.

Nyugdíj előtt áll? Ellátását ez is befolyásolja

Nem kevesen szembesülnek azzal a helyzettel, hogy a nyugdíjjogosultságot közvetlenül megelőző néhány éves periódusban változásra kényszerülnek: az eddigi átlag feletti jövedelemmel járó állásuk megszűnik, és vállalkozásba kell kezdeniük vagy jóval alacsonyabb díjazással járó (esetleg részmunkaidős) munkaviszonyban kell elhelyezkedniük. Ebben az esetben indokoltan vetődik fel a kérdés, hogy mindez miként érinti a várható nyugellátás összegét.

Erre a kérdésre egyértelmű választ természetesen csak akkor tudnánk adni, ha ismernénk a teljes „nyugdíjéletutat”, annak összes jövedelemadatát és ez alapján próbaszámítást végeznénk. Ám még ebben az esetben is csak megközelítő adatokat kapnánk, hiszen a valorizációs szorzók alakulása jelentős hatással lehet a végeredményre.

Általánosságban azonban érdemes elgondolkodni a nyugdíjat befolyásoló néhány tényezőről.

Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapítása során a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 22. § (1) bekezdése értelmében az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért, a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni feltéve, hogy ebben az időszakban – vagy ha ennél a szolgálati idő kevesebb, e rövidebb időnek – legalább a felében az igénylő rendelkezik a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel.

Ha az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, jövedelme, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.

Összeállította: Dr. Molnár Sándor jogtanácsos