– Tudom, hogy nagyon kötődsz a Postához és a postai munkavállalókhoz. Mi indít arra, hogy így már nyolcvan éven felül is szükségét érzed, hogy végezd ezt a feladatot?

– 1956. szeptember 2-án – tehát éppen 63 évvel ezelőtt – kerültem a postához, s lettem a postás szakszervezet tagja. Ma is őrzöm a tagsági könyvemet! Öt évig Veszprém megye sok kis postáján helyettesítettem, közben levelező tagozaton elvégeztem a jogi egyetemet, majd ügyvéd-jogtanácsosi szakvizsgát is tettem. Így 1970-ben a Soproni Postaigazgatóság Jogi Osztályára kerültem. 1975-ben pedig az akkor alakult szakszervezeti jogsegélyszolgálat vezetését vállaltam el, melyet nagyon megszerettem és azóta is folyamatosan végzek. S hogy miért? Az egyik, hogy nagyon kötődtem a postához és a postás dolgozókhoz. A másik az igazságérzet, az igazságért való küzdés! E körben volt is alkalmam sokféle ügyet intézni. Leginkább a munkajog érdekel, különösen a munkavállalók jogai. Nagy örömmel töltött el, ha valakinek tudok segíteni. Ahogy az elnevezés is tartalmazza, ez egy szolgálat, amit én szívesen vállaltam és örömmel, hálával tölt el, hogy végezhetem még most is.

– Miben látod a jogsegélyszolgálat szükségességét a szakszervezeti érdekképviselet keretében?

– A Magyar Postánál, mint nagy állami vállalatnál a munkajogi szabályozások az Üzemi Tanács és a Postás Szakszervezet közreműködésével jogszerűek. Sajnos azonban a végrehajtás során többször tapasztaltunk a munkavállaló érdekeinek figyelmen kívül hagyásával hozott döntéseket. Ilyen esetben igyekeztem segíteni, de legtöbbször csak a tanácsadásig jutunk el, mert a dolgozók nagy része nem akar a főnökkel szembeszállni, tart a retorziótól. A másik, ami sajnos gyakori, hogy a munkaszerződések módosítását egyes végrehajtó szerveknél „itt írd alá” jelszóval intézik el, pedig az csak közös megegyezéssel lehetséges, s jogos a munkavállaló igénye, hogy legalább egy-két napot kapjon arra, hogy otthon a családdal, vagy szakemberrel megtárgyalja. Így a már aláírt módosítást, munkaviszony közös megegyezéses megszüntetését nehéz vitatni.
A munkáltatónak tájékoztatási kötelezettsége van minden olyan kérdésben, amely a dolgozót érinti.

– A munkaügyeken kívül miben sikerült segíteni ez alatt a hosszú idő alatt?

– Sok-sok kedves emlékem van! A nyugdíjba készülőknek segíthettem a szolgálati idő bizonyításával, vagy a nők 40 éves szolgálat utáni nyugdíjazásával kapcsolatban. Emlékezetesek a gyermek-elhelyezési és gyermektartási ügyek is, amelyeknél többször sikerült peren kívüli egyezséggel rendezni a vitát. Korábban különösen sokat tudtam segíteni a lakásvásárlásnál, tanácsadással, a szerződés elkészítésével. Most már persze csak főleg telefonon kérnek tőlem tanácsot valamilyen jogi ügyben.

Kiss Antal
TTT titkár