Bátor vállalkozókból nem volt hiány, így két busszal indultunk el, hogy meghódítsuk a Bihar-hegységet. A csapadékos időszakot követően nagy elszántsággal kezdtünk neki a túrának. A Pádis-fennsíkig, a Bál-rét széléig vitt bennünket a busz.

Onnan nagy ködben, de már gyalog mentünk a Glavoj-rétig. Közben kitisztult az idő, még a nap is kisütött. A nyugalmat sugárzó, csodálatos látványt nyújtó réten örömünkben egy kis ebédszünetet tartottunk. Majd a csoport nagyobbik részével elindultunk a Galbena szirt felé. Az út elején az emelkedő volt az első próbatétel. A gerincre érve még nagyobb kihívás várt reánk. A 2017. évi vihar olyan erdőterületeket tarolt le, amelyen nagyon nehezen, a kidőlt fákon átmászva, vagy alattuk átbújva tudtunk továbbhaladni. De leküzdöttük az akadályokat és végre olyan túraútvonalra értünk, ahol kevesebb volt a kidőlt fa, de ott meg a sarat kellett kerülgetni. Egy könnyebb szakasz után felkapaszkodtunk végre a Galbena szirt csodálatos kilátópontjára.

Itt megint ránk sütött a nap és páratlan látványban volt részünk. A fotózás és a rövid pihenő után innen ereszkedtünk le az Eszkimó jégbarlanghoz. A lefelé tartó út sem volt kalandoktól mentes a kidőlt faóriások miatt, de szerencsésen megérkeztünk a barlanghoz. Ott megnézhettük az évszázadok óta összegyűlt, több ezer tonna jeget, mely néhány szép jégalakzatot alkotott. A barlangtól visszaindultunk a Glavoj-rétre, de már egy másik úton. A rét előtt még átkeltünk a Vár patakon és azután csatlakoztunk a csapat többi tagjához, akik szintén kellemes kis sétákkal töltötték el az idejüket a Glavoj-rét környékén. Tartottunk egy hosszabb pihenőt, majd visszaindultunk a Bál-rét széléhez, ahol beszálltunk a ránk váró buszba.

Kellemesen elfáradva, szép élményekkel tértünk haza.

Burján Ildikó