Az első bejelentés a nyugdíjasok karácsonyi Erzsébet utalványának kézbesítésére vonatkozóan nem jó üzenet volt a Magyar Posta, a posta dolgozói számára. És nem voltak jók a több helyről érkező további üzenetek sem, amelyek a nyilvánosság előtt zajló megoldás-keresések során érkeztek szinte folyamatosan, olykor lekezelve, olykor egyenesen megalázva a - munkáját a napi üzemmenetben is áldozatokkal, többlet-teljesítmények árán ellátó - elhivatott postás-közösséget.

Jövőnkre nézve rossz üzenet, ha a tulajdonos, azaz a kormány azt gondolja, a kézbesítés nem kíván szakmaiságot, hogy elvégezhető csak úgy, hogy más feladatokra képzett emberek néhány órára felállva íróasztaluk mellől, több millió címre házhoz viszik a tízezer forint értékű küldeményt!

Hamar felismerésre került azonban, hogy ez megvalósíthatatlan, és a közalkalmazottak szakszervezete is feltárta azon hiátusokat, melyek miatt részükről vállalhatatlan a feladat. Ők megtagadhatták azt a feladatot, amely számukra életidegen, feltételei nem adottak, és nincs rá jogszabályi felhatalmazásuk. De nem lehet elmenni némely megjegyzés, indoklás mellett… A Népszavában megjelent cikket ugyan már nem tudom szó szerint idézni, de vérlázító, ahogy egy megjegyzés degradálja a postásokat, azok nehéz munkáját. A megszólaló azt sérelmezte, hogy felsőfokú végzettséggel megalázó, egészségre ártalmas munkát akarnak velük végeztetni.

És ez az a pont, ahol meg kell szólalnom felelős szakszervezeti vezetőként, és valamennyi postás érdekeit is képviselve. A postások munkája nem megalázó!

Igaz, az elmúlt év embert próbáló feladatai, a túlterheltség, az alulfizetettség miatt nagyon sokan távoztak jobb lehetőség, jobb esély reményében. De még maradtunk is sokan, akik hivatástudattal járunk dolgozni, és állunk szemben a decemberi kihívásokkal is! Én még mindig büszke postás vagyok, és ebből nem akarok engedni!

Ezért a büszkeségért is meg kell dolgozni. Az értéknyilvánítással feladott küldemény kezelése az egész postai hálózaton belül valamennyi területre további terhelést, odafigyelést, felelősséget jelent. De!

A postai munka kötöttségében-szabadságában végzett feladat. A küldemények rapszodikusan érkeznek, nem tudhatjuk, ki és mikor szándékozik feladni hivatalos levelet, vagy - manapság már egyre ritkábban - családjának, szeretteinek szívhez szóló üzenetet. A feladásokat nem akadályozhatjuk meg. A Postás Szakszervezet nem küzdhet azért, hogy lehetőségeinket csorbítva, vállalt feladataink mentén megtagadjunk bármely küldemény felvételét. A feladatunk az, hogy a terhelést ismerve a szakterület felé továbbítsuk a munkavállalók kérését, hogy ismerve december terhelését, a küldemények kézbesítését optimális keretek között vállalja menedzsment.

Írott, íratlan szabály, hogy a decemberi csúcsforgalom miatt már elméletileg nem lehet szabadsága senkinek, mert mindenkinek hadban kell állnia, vívni a csatát, megnyerni a háborút - régen az ezrével kézbesítendő képeslapok címzetthez juttatását, ma a soha nem látott mennyiségben érkező kínai kütyük, mindenféle tartalmú csomagok és értéklevelek kézbesítését.

Joggal óriási a várakozás a küszöbön álló bértárgyalás tekintetében, és máris szárnyra keltek felelőtlen híresztelések. Hangsúlyozom, hogy még a kezdés, az első találkozó előtt állunk! Nem fogadtunk el semmilyen ajánlatot, és nem ismert a teljesítmény elismerés összege sem, hiszen még le sem ültünk a tárgyalóasztalhoz!

Biztosítalak Benneteket a felől, hogy szándékunkban áll a teljesítmény elismerés összegében mielőbb megállapodni. De kérem a türelmeteket, hiszen a tárgyalások menetében a folyton változó tárgyalási tételeket nem érdemes kommunikálni. Ahogy megszületnek a konkrét eredmények, azonnal küldjük, közöljük az információt.

És kérlek Benneteket, hogy az ilyenkor szokásosan körbejáró, alaptalan híreszteléseket, hangulatkeltéseket ne vegyétek figyelembe! Ne hozzatok sértődöttségből, pontos információk hiányában döntéseket! Gondoljátok át, hogy minden egyes munkatársunk, aki most kilép bármelyik, a Postánál működő szakszervezetből, gyengíti a munkavállalói oldal tárgyalási pozícióját, érdekérvényesítési erejét. Úgy tudjátok elősegíteni a bértárgyalások sikerét, ha tagként zárkóztok fel a tárgyalódelegációk mögé, demonstrálva ezzel a szakszervezetek támogatottságát, erejét.

És még egy kérés: ne keressétek újságban, tévében, egyéb médiában a Postás Szakszervezet nyilatkozatait. Számos alkalommal megtörtént, hogy igen sajátos helyzetünket, nyelvezetünket nem értve, más szövegkörnyezetbe ágyazva kapott ez eredetitől eltérő értelmet a mondanivalónk, a közlemény. Legutóbb a Pécsi Újság cikkében, ahol akaratlanul is megsértettem nyilatkozatommal a pécsi kézbesítő kollégákat. Megkövetem őket és elnézést kérek tőlük. Nyilatkozatom általánosságban hangzott el, és az egész cikket összeolvasva, a munkáltató nyilatkozata mellett is téves képzeteket kelthetett.

Nem az újságírók fogják megoldani a problémáinkat, főleg nem elferdített közlésekkel hangulatot keltve, vagy azt tovább generálva.  Most is ennek hatása alatt vagyunk. Olvassuk a cikkeket, érvelünk, vitatkozunk, hiszen sokakat állított szembe az újságokból megismert, nyilvánosságra hozott Erzsébet utalványra vonatkozó feladási szándék.

Minden elismerésem az egész évben végzett munkáért, a türelemért, és azért a türelemért is, amit a családok tanúsítanak a családfők, az édesanyák felé.

A legjobbakat kívánom mindannyiunknak!

Tóth Zsuzsanna