Civil szervezetek adatai szerint Magyarországon:
• minden ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg bántalmazta őt;
• a családon belüli erőszak hetente legalább egy nő életét követeli;
• a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatai közül 9,9% a nő, 9,1% a férfi,
• egy nőnek nyolcszor annyi esélye van, hogy férje vagy élettársa ölje meg, mint hogy idegen támadó;
• a nők 20 százaléka esik nemi erőszak áldozatául élete során;
• további 20 százalék azok aránya, akiket megkíséreltek megerőszakolni.
A kapcsolati erőszak súlyos következményekkel jár az egyén fizikai és mentális egészsége szempontjából. Ennek közvetlen hatási vannak a hétköznapokban, ami a napi munkavégzés minőségére is kihat. Hasonlóan nehéz azoknak a munkavállalóknak a helyzete, akik sérelmére munkahelyükön valósul meg a zaklatás, vagy a bántalmazás.
A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség célul tűzte ki, hogy elősegítse egy ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) norma elfogadását, mely a nemen alapuló munkahelyi erőszak felszámolását célozza meg. Az ILO 2018-as Konferenciájának egyik témája lesz egy ilyen norma elfogadása a szociális partnerek részéről.
A munkahelyi erőszak és ennek speciális formái
Az Európai Unió Bizottsága 2007-ben elfogadta a munkahelyi zaklatásról és erőszakról szóló európai keretmegállapodást, mely lefektette az alapjait a foglalkozással összefüggő erőszakos cselekmények felszámolásának. Ez a következő szempontokat emeli ki:
A sikeresen működő szerveződések egyik fontos jellemzője, hogy a munkahelyen minden szinten kölcsönösen tiszteletben tartják egymás emberi méltóságát.
A munkáltatók és munkavállalók közös érdeke a súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járó probléma kezelése.
Közösségi és nemzeti törvények határozzák meg a munkáltató kötelességét, hogy megvédje a munkavállalót a munkahelyi zaklatás és erőszak ellen.
A munkahelyi zaklatásnak és erőszaknak különböző formái ismeretesek:
• pszichológiai és/vagy szexuális,
• egyszeri vagy szisztematikusan ismétlődő viselkedésforma
• megnyilvánulhat munkatársak között, feljebbvaló és beosztott között, illetve harmadik fél által, például ügyfél, fogyasztó, beteg, diák, stb.
• súlyosságát tekintve terjedhet tisztelethiányból eredő kisebb esettől egészen a bűnesetig, mely már közhatóság beavatkozását kívánja meg.
Ennek egy speciális formája a nemi alapú munkahelyi erőszak melynek nincs egy általánosan elfogadott definíciója, azonban megnyilvánulhat fizikai, szexuális pszichikai sérülésben és főként nők és lányok az elszenvedői. Magában foglalja a fenyegetést, a kényszerítést és a személyi szabadságtól való önkényes megfosztást. Ez előfordulhat közösségi, munkahelyi szinten, vagy a magánéletben.
Munkahelyi hatásai
Az erőszaknak a munkahelyeken különböző hatásai vannak. Ennek áldozata elveszítheti a munkahelyét az erőszakoskodó kolléga, vagy az erőszak miatti munkahelyi távollétek miatt. Az erőszakot elszenvedett munkavállaló koncentrációs képessége csökken, ezzel párhuzamosan a termelékenysége is és emiatt veszélybe kerülhet a fizetése és a munkahelyi pozíciója.
A munkahelyi erőszak aránya magasabb a szürke és feketegazdaság területén, ott ahol a bérek eleve alacsonyak és a szakszervezeti szervezettség alacsony.
A munkahelyi erőszak hatását tovább erősítheti a háztartáson belül előforduló erőszak is, melynek eredményeként rendszeres távollét, csökkent figyelem és termelékenység következik be.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a munkahelyi erőszak egyik speciális formája, a szexuális zaklatás és az ilyen jellegű erőszak áldozatainak nagyobb aránya a női nem képviselői közül kerül ki, tovább mélyítve a nemek közötti gazdasági szakadékot.
Miért van szükség ILO egyezményre a nemi alapú munkahelyi erőszak visszaszorítása érdekében?
A munkahelyek fontos területei az erőszak felszámolásának. A nemi alapú erőszak a munka világában az egyik legelterjedtebb akadálya a nők gazdasági erejének és függetlenségének növelésében így annak is gátja, hogy a nemek egyenlőségét elérjük.
Jelenleg nincs egy egységes nemzetközi szabályozás, ami foglalkozna a nemi alapú erőszak számos megjelenési formáival a munkahelyeken.
Egy ILO egyezmény, vagy ajánlás erős üzenetet hordozna, abban a tekintetben, hogy az erőszak nem a munkahelyek része. Segítené a munkavállalókat, hogy fellépjenek a nemi alapú erőszak ellen és a kollektív tárgyalások során tárgyalják a nemi alapú munkahelyi erőszak visszaszorítását.
Miért támogassa a kormány egy ILO norma elfogadását?
• Elősegíti a női jogok érvényesülését.
• Elősegíti a 2030-Menetrend megvalósulását.
• Csökkentené a nők sérülékenységét a nemi alapú erőszakkal szemben növelné a gazdasági függetlenségüket és a termelékenységüket a munkahelyeken.
• Anyagi megtakarítást eredményezne: a háztartási és munkahelyi erőszak gazdasági hatása a drága egészségügyi ellátás, a bírósági ügyek eljárási költségei, a kiesett jövedelem és a táppénz költsége.
• Elősegítené a munkahelyi egészség és biztonság erősítését és a munkaügyi kapcsolatok javulását.
A Szakszervezet szerepe
Felelősek vagyunk a tagjaink gazdasági és szociális érdekeinek védelméért! Nem hagyhatjuk szó nélkül, ha egy munkavállalót akár otthonában, akár a munkahelyén fizikai vagy pszichés erőszak ér, mivel ez által akár a megélhetése is veszélybe kerülhet!
Lépjünk fel együtt a munkahelyi erőszak megszüntetése érdekében és vegyük észre, ha a környezetünkben valakinek segítségre van szüksége!
MA MÁS…. HOLNAP LEHET TE... szorulsz segítségre!
Források:
Európai Szociális Párbeszéd- Keretmegállapodás a munkahelyi zaklatásról és erőszakról
Képviselői információs szolgálat- Infó jegyzet 2015/35. szám
ITUC – „Support an ILO Convention Stop Gender-based violence at work” kiadvány | |
