Vízparton vízi vidámságok dukálnak elsősorban, volt is belőlük többféle: az elmaradhatatlan tréfás váltóversenyek, kötélhúzás, vízi kosárlabda, vízibicikli és krokodiltoló derbi, csúszdaverseny. Akinek nem volt kedve a pozitív stresszhez sem – ez a sportvetélkedés szükségszerű velejárója -, csak úgy, játszásiból gyakorolhatta a vízi aerobikot a parton előtornázó hopmesterek koreográfiája szerint.

A szárazon biztosabban mozgóknak is volt miből választaniuk: zsákban futás, tollaslabda, petanque, strandröplabda, lábtenisz, streetball, büntetődobó verseny, tenisz, kispályás strandfoci, továbbá még annál is kisebb pályás foci, azaz csocsó.

A gyerekekre egyéb szórakozások is vártak, délutánra alig ismertek rájuk a kedves szülők, annyi pókemberke, egyéb szörnyecske és pillangó és tündér szaladgált az egykori úttörőváros strandján az arcfestő mágusoknak köszönhetően. De a homokozók sem ásítoztak üresen, épültek a várak, míg mások a légvárakban viháncoltak, a kreatívabbak pedig kézműves foglalkozásokon élték ki alkotó hajlamaikat.

Ebédről, üdítőről, valamint a Postás Egészségpénztár munkatársainak jóvoltából ingyenes szűrésekről, életviteli jó tanácsokról is gondoskodtak a szervezők, akik egyöntetű vélemény szerint minden dicséretet megérdemelnek a munkájukért.

A megannyi verseny eredményei közül itt csak a sportkörzetek közötti vetélkedést emeljük ki, mert ezúttal a jelmondat szellemének érvényesülése volt a lényeg, vagyis, hogy együtt mozogjon a család – a létszámarányos aktivitás és sikeresség alapján Ajka végzett az élen Tapolca és Vas megye előtt.

Szabó Jenő