Dominique Bailly szerint ebben a nagyon sötét és borús helyzetben, amelyben Európa éli mindennapjait, reményt jelenthet az emberi értékek megőrzése, az emberi közelség felértékelődése. Ennek a folyamatnak fontos résztvevői a nemzeti posták, amelyek a postahivatalokban és a kézbesítő hálózaton keresztül napi kapcsolatot tartanak a lakosság szinte minden rétegével, és szolgáltatásaik nyújtásának minőségével erősítik a bizalmat, az összetartozás érzését.

Az Ecorys tanácsadó cég képviselője a két nap koordinátoraként előadásaiban rámutatott, melyek azok a szakmai kérdések, amelyekkel kiemelten fontos foglalkoznunk annak érdekében, hogy kellő időben tudjunk felkészülni és reagálni a változásokra. Ezek közül a legfontosabbak: - milyen kihívások elé néz a nemzeti szolgáltató? - milyen taktikai válaszokat lehet adni a kihívásokra? - milyen új szolgáltatások szükségesek, milyen kompetenciák azok, amelyeket ehhez meg kell szerezniük a munkatársaknak? - hogyan alakulnak a szabályozások? - kik és hogyan látják el azután szolgáltatásokat?

Szebeny Botond, a PostEurop főtitkára arról beszélt, hogy munkáltatói szempontból legnagyobb foglalkoztatóként az EU-ban mindenhol fontos szerepet tölt be postai ágazat. Az is egységesen igaz, hangsúlyozta, hogy nagy kihívást jelen a digitalizálás mellett a szolgáltatási igények irányának megváltozása. Míg korábban a nagyobb feladást bonyolító ügyfelek, a bankok, távközlés, közműszolgáltatók alakították a mintát, és az üzletlánc másik végén lévő ügyfelek passzívak voltak, ez az irány mára az e-kereskedelemmel megfordult.  Most a címzett indítja a folyamatot, és célokat fogalmaz meg annak alapján, hogy mit vár el a szolgáltatótól. Az ügyfél mondja meg például, hogy hová vigyék a csomagot és milyen időpontban, és ezeknek az egyedi igényeknek sokkal nehezebb megfelelni.

Szebeny Botond arra is rámutatott, hogy ha a szereplők „veszik az akadályokat”, a bizottság abban érdekelt, hogy önszabályozó piac alakuljon ki, mert ezt tartják a legegészségesebbnek.

Több előadásból azt a következtetést lehetett levonni, hogy a nemzeti postai szolgáltatóknál a foglalkoztatási formák már nem felelnek meg annak az alapvető emberi értéknek, hogy a munkavállaló betölthesse családfenntartó szerepét. A szolgáltatók nagyon rugalmas és egyre inkább részmunkaidőben történő foglalkoztatással tudják ellátni az új feladatokat, ez azonban az esetek túlnyomó többségében nem biztosítja a munkavállaló számára a megfelelő szintű megélhetést. Emellett a nemzeti postáknál a foglalkoztatottak száma is folyamatosan csökken. Csak ott kisebb mértékű a csökkenés, ahol a posták stabilizálni tudták a piacot az új igények kielégítésével - például közműfogyasztás-mérők leolvasásával, friss áruk házhoz szállításával, speciális kézbesítési igények kiszolgálásával.

Összességében a különböző országok képviseletében érkező előadók beszámolóinak tanulsága szerint ugyanaz a tendencia érvényesül európai szinten, ami nálunk is. Vannak azonban olyan országok, ahol sokkal jobban felgyorsult a levélpiacon a csökkenés, a csomagpiacon pedig a növekedés. A költségeket minden munkáltató csökkenteni szeretné. Nagyon fontossá válik és felerősödik az ügyfél alapú kiszolgálás. A termék specialitása miatt a csomagpiacon sokkal erősebben van jelen az ügyfél igényének megfelelő szolgáltatás ellátása, mint a levél esetében. Ezért arra lehet számítani, hogy ehhez igazodóan változik a foglalkoztatás.

A szeminárium tematikájának összeállításában értelemszerűen túlsúlyban szerepeltek a postai szakmai előadások. Érdekes lett volna az adott szakmai előadó mellett, akár közvetlenül utána, meghallgatni ugyanannak a területnek a szakszervezeti képviselőjét is arról, hogy a szakmai változások, az új szolgáltatások bevezetése miként érintette a munkavállalókat, ezekre a hatásokra a szakszervezet miként, milyen eredményességgel tudott reagálni. A prezentációkat nyomtatott formában is a résztvevők rendelkezésére bocsátották ugyan, de itt is hiányoltuk a szakszervezeti oldal előadóinak anyagait.

Az elhangzottak alapján azonban így is képet nyerhettünk a világ fejlett régiójának fejlődési irányairól, a fő tendenciákról az európai postai szektorban. A postai szakmai kihívások, a jelenleg végbemenő és a várható változások megismerése elősegíti az azokra adandó szakszervezeti válaszok kidolgozását, a munkavállalói oldal stratégiájának és taktikájának kialakítását a munkavállalói jogok és érdekek védelmében. Iránymutatást jelent, hogy a Magyar Postánál hasonló helyzetben, hasonló problémákra, helyzetekre keressük a helyes válaszokat.

Börcsökné Burján Ildikó, alelnök
Dr. Nemes Sándor, a Szegedi TSZB ügyvezető titkára