Minden mindennel összefügg

A bértárgyalások kora őszi megkezdése az adózás, a költségvetés, a gazdaság összefüggéseinek, egymásra hatásainak elemzésére, gondos kimunkálására biztosít mozgásteret. Ezért szorgalmazta a munkavállalói és a munkáltatói oldal, hogy legalább október elején megkezdődjenek a kormánnyal a megbeszélések. Ennek nem csak levélben és élőszóban adtak hangot, hanem például a béren kívüli juttatások szabályainak (cafeteria 2015) jövő évi megváltoztatása kapcsán demonstrációt is szerveztek a szakszervezetek (Vasas Szakszervezeti Szövetség) a végszavazás megkezdése előtt. Végül a kormány megváltoztatta eredeti elképzelését: az eddigi 500 ezer forint helyett jövőre 200 ezer forintig marad a kedvezményes adózás, felette - 450 ezer forintig - a Széchenyi-pihenőkártya adózhat a jelenlegi alacsonyabb közteherrel.

A MaSZSZ javaslata

A Magyar Szakszervezeti Szövetség hónapokkal ezelőtt, szeptember 16-án adta ki komplex, 2018-ig tartó bérprogram javaslatát „Program a dolgozói szegénység ellen!” címmel. Ennek lényegesebb pontja: Több bért a dolgozóknak! A mai helyzetben ez a gazdasági válság által okozott társadalmi krízis megoldásának egyetlen valódi eszköze.

A munkáltatók (is) kérték

A MaSZSZ szerette volna elérni, hogy bérfelzárkóztatási tervükkel párhuzamosan a munkáltatói bérterheket is csökkentsék, vagy vezessenek be adókedvezményt. Erre idén már nincs lehetőség, hiszen a Parlament elfogadta a jövő évre érvényes adótörvényt. Így bizonyosan tovább tolódik alapkövetelésünk, miszerint rövid időn belül a minimálbér legalább a létminimum összegét elérje. Az alapkövetelmény ettől függetlenül azonban változatlan: 2015-ben növekedjenek a nettó bérek.

Mekkora legyen a növekedés?

Konkrét javaslat még nem született, ugyanis számos meghatározó tényező ismeretlen még.
Jelentősen befolyásolja a számokat például, hogy a kormány mekkora inflációval számol. A költségvetésben 1,8 százalék szerepel, a Magyar Nemzeti Bank azonban 2,5 százalékot prognosztizált. A szakszervezetek is ez utóbbit tartják reálisabbnak.
A november 26-i tárgyalás résztvevői abban maradtak, hogy az elkövetkező napokban mindhárom fél elkészíti (az egyeztetés alapján) előzetes számításait, és javaslatot tesz. A céllal mindannyian egyetértenek: rövid időn belül meg kell egyezni a jövő évi minimálbérről, szakmai bérminimumról és a bérajánlásról. Ez a megállapodás ugyanis minden felet kötelez.

További fontos témák

Egy év szünet után ült össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, a VKF. Ebből következően olyan lényeges, több tízezer családot érintő témák megtárgyalása hiányzik, mint például a korkedvezményes nyugdíjak ügye. Hosszú ideje megoldatlan problémáról van szó, amellyel kapcsolatban ráadásul a megszüntetést célzó kormánypárti javaslatok jelentek meg a sajtóban. A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy még egy évig maradjon fenn a jelenlegi rendszer, és azalatt tárgyalják meg, hogy miként lehet ezt a kérdést megnyugtatóan rendezni. Hiszen amíg van egészségkárosító munkakör, addig a korkedvezményes nyugdíjazásra is szükség van.
A vasárnapi zárva tartással kapcsolatban felmerülő érvek és ellenérvek is azonnali tárgyalásos rendezést kívánnak meg. Az eddig megismert elképzelések vagy egyoldalúak, vagy ötletelésnek tűnnek föl, ugyanakkor az ágazatot, az abban dolgozókat (a foglalkoztatottak több mint 20 százaléka dolgozik a kereskedelemben), és a lakosságot is jelentős mértékben érintik. 
A tripartit egyeztetés december elején folytatódik.

Forrás: mszosz.hu