Európában csökken a postai dolgozók létszáma

Cornelia Broos, az UNI Europa Posta és Logisztika Ágazat képviselője szerint a postai szektor fejlődési lehetőségeit egyik befolyásoló tényezője a liberalizáció. Több országban végbement már Európa-szerte, kivéve Norvégiát, ahol igencsak erős az ellenállás.
Az UNI kutatásokat végzett a szektor fejlődésével kapcsolatos főbb változásokról, és megállapították, hogy egységesen kell felkészülni a jövőbeni versenyre, törekedni kell a haszon elérésére.
Ez utóbbit az egyes országok hasonlóképpen képzelik el: a munkaerő alkalmazásán szeretnének nyereséget elérni. A holland posta 80%-ban külső csomagkézbesítőt alkalmaz, illetve vannak országok, ahol nem főállásban dolgozó postai alkalmazottak kézbesítik a küldeményeket. Nagy a szakadék az állami postai munkavállalók és az alacsony fizetésű, kihasznált munkaerő között.
Gondot jelent a postás társadalom idősödése is. Sok országban az elöregedés demográfiai kérdés is.
A posta nemzetközivé kezd válni. Európai szinten folyamatos az együttműködés a munkáltató és a munkavállalók képviselői között.
A folyamatos változások kihatottak a tagságra. 2010-2013 közötti időszakra vonatkozóan készült egy elemzés, mely kimutatta, hogy 40%-kal csökkent a postai szektorban dolgozók létszáma. Az ok a központosításokban, az új technológiák bevezetésében és termékek kivezetésében kereshető.
Az Európai Bizottság ezzel szemben úgy véli, ha az összes postai szolgáltatást nézzük, a liberalizálás nem érte el a létszámnövekedést, holott ilyen várakozással vágtak bele sok országban.

Kollektív szerződések a postai szektorban

Ausztriában egy szakszervezet van, valamint évente tárgyalják a béreket. A kollektív szerződésben kettősség található: vannak az úgynevezett „régi munkavállalók”, akikre másfajta kollektív szerződés vonatkozik, mint az „új dolgozókra”. Tanulókat külön üzemi megállapodások szerint foglalkoztatnak.
Érdekes intézmény náluk az úgynevezett Dolgozói Kamara, amely a háború után szerveződött. Az összes, például logisztikával foglalkozó cég tagja a kamarának, a kollektív szerződés tárgyalásánál a kamara a szakszervezet partnere. Az osztrák munkavállalók megszokták a kettősséget, egyszerre tagjai a szakszervezetnek és a kamarának is. Az osztrák postás szakszervezet szervezettsége 90% felüli.

Belgiumban egy kollektív szerződés van, mely minden dolgozóra érvényes. Két szakszervezet van, és kétévente zajlanak a bértárgyalások. Belgiumban három hivatalos nyelv van (flamand, francia, német), a nyelvi nehézségek megoldása kihívást jelent. Nincsenek részmunkaidős, csak teljes munkaidős szerződések.

Németországban csak a szakszervezeti tagokra vonatkozik a kollektív szerződés, de a munkáltató a többiekre is kiterjesztheti annak tartalmát. A tagság szervezettsége 10-15%-tól 50-80%-ig szóródik, területenként és szervezeti egységenként változik.

Portugáliában az utóbbi négy évben nem volt megoldható a bértárgyalás, a privatizáció miatt. 14 szakszervezet van, de csak kettő írta alá a kollektív szerződést. A posta privatizációja során 30% állami kézben maradt.

Spanyolországban hét szakszervezet van, négyévente vannak szakszervezeti választások, ahol minden dolgozó szavazhat. Kollektív szerződés náluk is létezik. Ez rögzíti többek között azt is, hogy csak olyan munkavállaló dolgozhat a postán, akinek van szakmai előképzettsége, vizsgája.

Lengyelországban 80 000 postai dolgozó van és 73 szakszervezet, melyekből mindössze kettő működőképes. A legutóbbi kollektív szerződést 46 szakszervezet írta alá. Béremelésnél nincsenek összeghatárok, a bérek emelése általában kollektív perrel zárul. Legutóbb sztrájk is volt.
A kollektív szerződést a munkáltató és a szakszervezetik kötik, van szektorális (üzemen felüli) és vállalati (üzemen belüli). A kollektív szerződésnek kötelező érvényű és normatív rendelkezései vannak.
A 2014. április 15-i állapot szerint 174 üzemen felüli Kollektív szerződés, 328 jegyzőkönyv, 46 megállapodás és 9 kiegészítő jegyzőkönyv a megállapodásokhoz van érvényben.
A kollektív szerződés rögzíti a postai világnaphoz kapcsolódó kifizetés rendjét, a mi törzsgárda szabályzatunkhoz hasonló elismerést, valamint a nyugdíj előtti végkielégítés szabályait.

Új technológiák bevezetése

Az egyes országok postai szereplői új technológiákat, esetleg foglalkoztatási formákat vezetnek be a piacon való megmaradás érdekében. Ilyen Belgiumban a vízóra-leolvasási tevékenység ötlete, mely egyelőre még a kigondolás fázisában van. Szintén náluk villanykerékpárokat adnak a kézbesítőknek a munkafolyamatok hatékonyabbá tételének érdekében.
Belgiumban a szakszervezeti munka egészséges megállapodások mentén működik. Vallják, hogy az az ember, aki jól érzi magát a munkahelyén, hatékony munkavállaló, és a hatékonyság a munkáltató javára válik.

Ausztriában fel kellett mérni a kézbesítőjárásokat, egészen pontosan a járások hosszát és az átvevők körét, valamint a valós munkaidőt vették alapul, és kidolgoztak a kézbesítők számára egy rendszert plusz és mínusz órákkal, ami csak a saját körzetükben érvényes. Ha mínusz óra van, azzal a munkáltató nem foglalkozik, viszont a pluszórákat kifizeti a munkavállalónak. A munkavégzést egy úgynevezett Handheld készülékkel regisztrálják, mely a plusz és mínuszórák nyilvántartásán, illetve a szabadságolások kimutatásán kívül alkalmas szkennelésre, tehát a küldeményt be lehet vele szkennelni, így követhető annak útja is.
A Handheldben GPS is található, mellyel a dolgozót ellenőrizni csak a felettese kérésére lehet, de előre meg kell mondani a dolgozónak, mikor fogják ellenőrizni, illetve az ellenőrzés eredményét a dolgozó rendelkezésére kell bocsátani. A dolgozó is kérhet GPS kontrollt, ha úgy gondolja, túl nagy a körzete, a készülékkel ezt gyorsan lehet tisztázni. A készüléket a munkavállalók egy, a derekukra erősített övtáskában viselik.
Ausztriában, mivel a kézbesítők nem visznek készpénzt, gyakorlatilag elhanyagolható a kézbesítőt ért támadások száma.

Mazák Viktória Erzsébet
SZSZT titkár           
Debrecen