A nemzetközi és európai postás-szakszervezetek hosszú ideje mindent megtesznek, egyrészt, hogy Európa minden postásának és polgárának a figyelmét fölhívják a veszélyre, másrészt, hogy az Európa Parlamentet rávegyék, ne fogadja el az Európa Bizottság 2009-es piacnyitásra vonatkozó ajánlását. A témával az Európa Parlament a tervek szerint június 8-án kezdődő ülésén foglalkozik, épp ezért az ezt megelőző napokra-hetekre összpontosítja figyelemfelkeltő nemzetközi megmozdulásait a szervezet.
Ezek egyikéhez a Postás Szakszervezet is csatlakozott: június 6-án a tervek szerint húsz hazai postán egy órára „megáll az élet”, pontosabban az ablakok bezárulnak, a postások pedig rögtönzött gyűléseken terjesztik majd mind szélesebb körben a felhívások részleteit. Épp ezért arra kérem minden postás kollégámat, hogy ha lehetősége lesz rá, maga is csatlakozzon valamelyik helyszín gyűléséhez, létszámunkkal nyomatékosítva követelésünk súlyát.

Mindenkinek megvan a saját szerepe

Ám a liberalizáció dátumának kitolásáért a „hétköznapokban” is mindannyiunknak tenni kell, hiszen ez az a helyzet, amelyet a kétmillió postás helyett vagy feje fölött, nélkülünk senki sem fog megoldani. Nekünk magunknak, önmagunkért, gyermekeinkért, családunkért, a munkahelyünkért, a megélhetésünkért, azaz a jövőnkért kell harcolni minden lehetséges törvényes eszközzel.
Mi több, oly módon kommunikálva az átgondolatlan, kellő gazdasági, társadalmi és szociális háttérelemzések, számítások, adatok híján esetleg megszülető döntések következményeit, hogy azt ne csak a már említett kétmillió postai dolgozó, hanem az öreg kontinens minél több polgára érezze saját húsába is vágó problémának. Csak így lehet rá remény, hogy az európai parlamenti képviselők abban a pillanatban, amikor majd egy gombnyomással milliók jövőjéről döntenek, olyan „teherrel”, útravalóval a lelkükben szavazzanak, amely mögött már kontinensnyi ember érdeke a tét. Hiszen tudjuk, a postás-munkahelyek százezreinek megszűnése, a postások munka- és életkörülményeinek romlása csak az érem egyik oldala. Ám a meggondolatlan, idő előtti piacnyitással a postai szolgáltatások elért nívója is veszélybe kerül: csomagjaink, leveleink lassabban, kevésbé biztosan érhetnek majd célba. Annak az általánosan elterjedt tévhitnek a megcáfolására, miszerint a mobiltelefon, az sms, az internet, az e-mail úgyis drasztikusan lecsökkentette a képeslap- és levélforgalmat, álljon itt idézetként a 2,5 millió kollégánkat tömörítő szakszervezeti szövetség, az UNI-Posta üzenetének – amelyet a június elejére tervezett Európa parlamenti döntés kapcsán küldött szét minden tagjának – idevágó részlete:

A posta a gazdaság fontos pillére

„A postai ágazat nélkülözhetetlen pillére a gazdasági fejlődésnek, valamint az EU-n belüli társadalmi és területi kohéziónak. Egy egész Európát magában foglaló belső piac létrehozása a postai szektorban csakis olyan szabályozói keretben történhet, amely garantálja, hogy az EU minden polgára megfizethető árakon és magas színvonalon kínált, folyamatos és megbízható postai szolgáltatásokhoz jusson. Az UNI-Európa Posta határozott véleménye szerint mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy e célról ne feledkezzünk meg. Ezért bármilyen további piacnyitási lépést megelőzően az alábbi pontokat kell szem előtt tartani:
Csak akkor szabad bármilyen, további piacnyitási lépéseket mérlegelni, ha a piacra jutási feltételek azonosak; ha a piacnyitás EU-szerte összehangolt módon, egyidejűleg, egyenlő esélyekkel és feltételekkel, a régi szolgáltatási színvonalat garantálva tud végbemenni.

Európának sokáig szüksége lesz postára

Statisztikai adatok szerint az EU-ban a népességnek csupán átlagosan 47%-a használja az internetet (Magyarországon ez az arány még sokkal kisebb…). A tapasztalat azt mutatja, hogy az elektronikus kommunikációs eszközöket főként vidéken, az idős emberek és az alacsony iskolai végzettségűek sokkal kisebb arányban veszik igénybe. Vagyis az EU népességének jelentős hányada a belátható jövőben még rá lesz utalva
a magas színvonalú postai infrastruktúrára, amelyet viszont csakis kielégítő egyetemes postai szolgáltatással lehet garantálni.”
Az UNI-Európa Posta egyrészt azt akarja kiharcolni, hogy a postaszolgálatokról szóló irányelv írja elő a tagállamok számára, hogy kategorikusan tiltsák meg a bérezési és szociális dömpingen alapuló verseny minden formáját a levélpostai szektorban, és az új szolgáltatóknak csak akkor adjanak működési engedélyt, ha azok betartják az ágazat munkaügyi és bérezési normáit. Ám a tagállami szintű szabályozás nem elegendő, ezért még szorosabb nemzetközi összefogásra, valamint az EU által meghozott és a tagállamokra nézve kötelező érvényű jogszabályokra van szükség – és éppen ezek meghozatala, alkalmazása miatt van szükség a piacnyitás későbbre halasztására.

Erőfeszítéseink sem eredménytelenek

Az UNI-Posta már eddig is hatalmas erőfeszítéseket tett a postai ágazat érdekeinek védelmére, és nem is eredménytelenül. Az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága például ezt írja: „Kiemelt figyelmet kell fordítani a piacnyitás azon következményeire, amelyek a vidék helyzetét érintik, ahol a postaszolgálatok komoly foglalkoztatási lehetőséget képviselnek. Főként a kevésbé fejlett régiók számára lényeges, hogy jó minőségű munkahelyek jöjjenek létre.”
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság pedig ugyanekkor annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a munkafeltételeket ne lehessen aláásni a kollektív szerződések megkerülésével, amelyek a legalacsonyabb normákon alapuló verseny elleni küzdelem hatékony eszközei.
Az EU utasítsa el a 2009-es piacnyitást

Mindezen célok elérése, illetve a negatív hatások elkerülése érdekében az UNI Posta tagságát alkotó postás szakszervezetek felszólítják az Európai Parlamentet, hogy utasítsa el az EU-Bizottság javaslatait a postai ágazat 2009-es teljes piacnyitására vonatkozóan. A parlamenti képviselőktől azt várja, gondoskodjanak arról, hogy a tárgyalások során nagyobb hangsúlyt kapjanak a postai ágazatban dolgozó emberek érdekei. A postai ágazat dolgozóit egyszersmind arra kéri, tiltakozzanak az EU-Bizottság ajánlásai ellen, és harcoljanak a munkahelyekért, a foglalkoztatási feltételekért és az ügyfelekért, a megbízhatóan működő postaszolgálatok és a szociális Európa érdekében.

A levélidézetek révén John Pederson (az UNI-Posta vezetője) és Rolf Büttner (az UNI-Európa Posta elnöke) gondolatait is tolmácsolva:
Pecze Pál, a Postás Szakszervezet elnöke

A tudományos vizsgálatok is az idő előtti piacnyitás súlyos következményeire hívják föl a figyelmet

Amióta előtérbe került a 2009-re tervezett piacnyitás kérdése, több szervezet is készített átfogó tanulmányokat a már megnyitott piacokon és a lehetséges hatások vizsgálatára. A Price Waterhouse Coopers (PWC) tanulmánya arra a megállapításra jutott, hogy a hagyományos és az új szolgáltatók eltérő munkafeltételei a verseny torzulását idézhetik elő. A tisztességes verseny biztosítása érdekében a PWC azt javasolja, hogy a postai szakma egészében azonos munkafeltételeket alkalmazzanak. A bérezési és szociális dömping keltette gyilkos verseny az ágazat egészében a munkafeltételek általános megromlásához vezethet, mondja a postai piac megnyitása óta eltelt 10 esztendő tapasztalatairól készült német tanulmány: az új szolgáltatók üzleti modelljének szokásos elemeivé váltak a költségmegtakarításra épülő kétes foglalkoztatási feltételek, amelyek ellehetetlenítik a méltányos, társadalombiztosítási védettséget is nyújtó hagyományos postavállalati állásokat.
Az UNI-Posta az Union Network International (UNI) globális szakszervezet egyik szakágazata.
Az UNI-Posta 166 postás szakszervezetet tömörít világszerte 108 országból, 2,5 millió taggal.
Regionális irodát tart fenn Ázsiában, Közép-Amerikában, Afrikában, Európában valamint Oroszországban.