|
|
|
|
| |
|
|
|
| [2014-02-11] Az Európai Szakszervezetek Szövetsége elítéli a Trojka lépéseit | |
| |
2014. január végén az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ vagy ETUC/CES) bemutatta az Európai Parlamentnek saját vizsgálata eredményeit a Trojka (Nemzetközi Valutaalap - Európai Bizottság - Európai Központi Bank) ciprusi, görögországi, írországi és portugáliai tevékenységéről. | |
| |
A jelentés kimondja, hogy ezen országok, ahol a Trojka politikája valósul meg, magas árat fizetnek mind gazdasági, mind szociális téren. Az ESZSZ a jelenlegi programok és mechanizmusok jelentős módosítását követeli, annak érdekében, hogy a jövőben ne ismétlődhessék meg a Trojka által megkövetelt megszorítási és deregularizációs politika.
Az ESZSZ jelentéséből* kirajzolódó általános kép olyan országokat mutat be, amelyek a teljesen – ide értve saját választott kormányaikat is – a Trojka közvetlen ellenőrzése alatt állnak és nincs más választásuk, minthogy végrehajtsák az előírt listán szereplő intézkedéseket. A Trojka politikája minden országban kikényszerítette egyrészről a masszív költségvetési szigorítást, másrészről pedig a bérkialakítási és a kollektív szerződési rendszerek szabályozásának megszüntetését. A Trojka a társadalmi párbeszédet nem, vagy csak csekély mértékben tiszteli, a szakszervezeteket nem igazán hallgatja meg; csak kész válaszokat ad, s ami a saját elvárásait illeti, hajthatatlan. Még rosszabb azokban az esetekben, amelyekben a szociális partnerek egyezségre jutottak (Görögország és Portugália), a Trojka ezeket egyáltalán nem vette figyelembe és kierőszakolta a saját reformjait.
Ezek a reformok meggyengítették és lerombolták a kollektív tárgyalásokhoz, a bérek kialakításához és a szociális védelemhez fűződő jogokat, és súlyos következményekkel jártak. A gazdaság, a munkahelyek, a bérek és a szociális háló visszafejlődésével, a munkanélküliség, a szegénység és az egyenlőtlenség robbanásszerűen növekedésével. A Trojka politikája végül még arra sem volt képes, hogy mederben tartsa az államadósság emelkedését, helyreállítsa a pénzügyi csatornák normális működését, a hiteláramlást, miközben a kamatlábak közötti eltérés számos országban behatárolt maradt.
Az ESZSZ jelentése követeli, hogy a kiigazítási programok felülvizsgálata úgy történjék, hogy ezek megfeleljenek az európai szociális vívmányoknak. Veronica Nilsson, az ESZSZ szövetségi titkára nyilatkozatában aláhúzta: «Az európai szerződés alapelveit tiszteletben kell tartani. Az, hogy a programok kidolgozása a piacok nyomása alatt történt és az idő sürgetett, nem változtat semmit, sőt, ellenkezőleg».
* Az ESZSZ jelentést a tagszövetségek kérdőíves válaszai alapján állították össze.
Írta: Európai Szakszervezetek Szövetsége
Forrás: http://www.etuc.org
Fordította: Somi Judit
| |
|
|
|
|
|
 |
|
| |
|
