Fókuszban hat diszkriminációs ok, vagyis nemi, faji vagy etnikai származáson, valláson, vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron és szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdése áll.
A közösségi jogharmonizáció első lépését a Munka Törvénykönyvének 2001. évi módosítása jelentette, amely először szabályozta az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. További lépésként elfogadásra került a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. A magyar jogalkotás területén ez volt az első lépés, amely azonos szabályokkal tiltja a diszkriminációt valamennyi hátrányos helyzetű csoporttal szemben, és általános érvénnyel kiterjed az élet valamennyi területén előforduló jogviszonyra, így a foglalkoztatásra, oktatásra, az áruk és szolgáltatások igénybevételére.
A törvény kötelezően előírja, hogy többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság – így a Magyar Posta Zrt. is – a szakszervezetek bevonásával esélyegyenlőségi tervet köteles készíteni.
A Magyar Postánál a törvény elfogadása után az elsők között került aláírásra az esélyegyenlőségi terv 2005-2006 évekre. Aláírásra került az Esélyegyenlőségi Bizottság által kidolgozott 2007-2008 évre szóló terv, amely a törvény rendelkezéseit adaptálja a Magyar Postára, mint foglalkoztatóra, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű munkavállalók csoportjára. Helyzetfelmérést és elemzést követően megoldási lehetőséget teremt az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére.
A Postás Szakszervezet, mint az esélyegyenlőségi terv egyik aláírója, feladatának tekinti – kapcsolódva az Esélyegyenlőség éve 2007 kampányhoz -, hogy a postai dolgozók minél szélesebb köre tisztában legyen az egyenlőséghez és a megkülönböztetés-mentes élethez kapcsolódó jogaikkal és kötelezettségeikkel.
Hozzájáruljon a jogszabályokban biztosított és a valóban megélt egyenlőség közötti különbség felszámolásához.
További információ: |